Néhány száz fős a tüntetők "kemény magja"

A svéd elnökség lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az ügyben legközelebb a bel- és igazságügyi miniszterek július 13-ai -- már a belga elnökség égisze alatt zajló -- összejövetelén születhet döntés, de addig "még számos szakértői szintű egyeztető találkozóra" kerül sor. A Tizenötök egyelőre csak arról tudtak megállapodni, hogy a globalizációról és "a hozzá kapcsolódó egyéb ügyekről" további politikai dialógusra van szükség.
A G8 csúcshoz hasonló alkalmakkor már szinte megszokott rendzavarás elveszi a figyelmet a tüntetők valódi céljairól és követeléseiről. Ugyanakkor az is tény, hogy elenyésző a globalizációellenes tüntetők között az erőszakos elemek száma. Mégis az ő rombolásuk kerül többnyire a média figyelmébe -- mondta Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédő Szövetség aktivistája, aki már több külföldi megmozduláson is részt vett. Becslések alapján Magyarországon pár tucat szervezet néhány száz emberrel mozgósítható antiglobalizációs demonstrációra, nyugaton 50-100 ezer tüntető kész utcára vonulni e célból; közülük egy-két százan lehetnek azok a futballhuligánokhoz hasonlítható alakok, akik a botrány és az erőszak kedvéért törnek-zúznak.
Remek ellenpropaganda az antiglobalizációnak a vandálok pusztításai a globalizációellenes tüntetéseken -- vallja a Védegylet nevű szervezet szóvivője, Lányi András egyetemi docens. Szerinte ebben a tömegkommunikációnak is van felelőssége, mivel a látványos akciókról, harcokról tudósít, és nem a békésen demonstrálók céljairól ad tájékoztatást.
Elég vegyes a globalizáció ellen utcára vonulók társadalmi háttere, felfogása, nézetrendszere. Az újbaloldali radikalizmus képviselői, a tradicionális értékek mellett fellépő jobboldali antiglobalisták, zöldek, anarchisták, a harmadik világ képviselői, valamint a "rossz lelkiismeretű jómódúak" a tipikusnak nevezhető globalizációellenes demonstrálók. Nyugaton mindennek természetesen jóval nagyobb hagyománya és tömegbázisa van, mint Kelet-Európában.
A tiltakozásnak számtalan egyéb formáját gyakorolják a demonstrációkon a környezetvédő, anarchista szervezetek: például felhívásokat tesznek közzé, petíciókat fogalmaznak, komoly elemzéseket készítenek, a globális és aktuális problémákról kiadványokat bocsátanak ki. Nagyobb társadalmi szervezetek megpróbálnak tárgyalásokba bocsátkozni az éppen ülésező nemzetközi testülettel, ám ezek legtöbbször csupán látszattárgyalások, amelynek során pár percben elmondhatják véleményüket -- mondta Fridrich Róbert.
A globalizációellenes szervezetek fő "ellenségei" a multinacionális vállalatok és azok a nemzetközi szervezetek, amelyek a tőke, a befektetések szabad áramlását segítik elő, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), valamint a nagy globális, környezetpusztító projektek hitelezőinek és finanszírozóinak tartott Világbank és a Nemzetközi Valutalap (IMF).
A mozgalmak hatására az utóbbi 10-15 évben valamivel nyitottabbak lettek ezek az államok feletti bürokratikus szervezetek, sőt a nyilvánosság hatására a Világbank elállt egy-egy adott projekt támogatásától. Így például nem segít Kínának abban, hogy óriásgátat építsen Tibetben, ami nagyszabású környezeti, társadalmi változásokkal járna. A zöld mozgalmak hatására sikerült megakadályozni az OECD és a WTO multilateriális befektetési egyezményét, amely a befektetőknek korlátlan szabadságot adott volna, és a beruházás megtérülését tartotta volna szem előtt. Azonban a befektetők érdekeit mindenek fölé emelő szabályozás a WTO novemberi ülésén újra napirendre kerül. A tüntetések hatására a helyszín az Arab-félszigeten elhelyezkedő Katar lesz, ahova igen nehezen juthatnak el az európai és amerikai tiltakozók, akiknek ráadásul a szigorú iszlám törvények sem kedveznek. Az optimista globalizációellenesek azonban úgy fogalmaznak: a WTO kiszorult Európából...