Teljesíthetetlen csillagpontok

Az utóbbi időben főleg nagyvárosokban tapasztalható útfelbontások egyik oka, hogy a kábeltelevíziós hálózatokat a médiatörvény előírása szerint 2003. január 1-jéig alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra. A rendkívül költséges fejlesztés a törvényi előírásoktól függetlenül is a tőkeerős szolgáltatók üzleti érdeke, hiszen csak ilyen rendszereken keresztül lehet például internet-, interaktív televíziós vagy internetes telefonszolgáltatásba kezdeni. A bekábelezett mintegy 1,6 millió magyar háztartásnak azonban becslések szerint körülbelül 30 százaléka olyan kisebb szolgáltatóhoz tartozik, amelynek nincs pénze a szükséges fejlesztésekre. A köznyelvben "soros-csillagpontos" váltásként ismert beruházást végrehajtani nem képes cégek, hálózatok sorsa bizonytalan, mivel a médiatörvény nem tartalmaz semmilyen szankciót a kérdéses esetre. A Hírközlési Főfelügyelet (HÍF) tavaly év végi adatai szerint a legális, vagyis mérhető piac harmadán mintegy 300 bejegyzett cég osztozik, a látókörén kívül eső, engedély nélkül működő kis közösségi hálózatok száma több százra tehető.
Korszerűtlen szemléletből indul ki a médiatörvény modernizációs előírása Feuer András, a FiberNet Kommunikációs Rt. első embere szerint. A közel 200 ezer háztartásban jelen lévő társaság vezetője műszaki szempontból értelmezhetetlennek és feleslegesnek is tartja a "visszirányúsításként" meghatározott előírást. Ahol ugyanis a modern távközlési kapcsolatra van kereslet, a szolgáltatónak egyébként is üzleti érdeke a fejlesztés, ahol viszont nincs ilyen igény, ott beruházási kényszert vagy törvénytelen működést szül a szabályozás. Feuer András szerint ezért elképzelhető, hogy a médiatörvényben a 2003-as dátumot módosítani fogják, elodázva ezzel a kábelpiaci szabályozás rendezését. Egyelőre annak sem látni jeleit, hogy az illegálisan működő társaságokkal szemben a jogalkalmazó a mainál élesebben lépne fel.
A mintegy 600 ezer lakásban jelen lévő, piacvezető UPC Magyarország szerint is kétséges, hogy megvalósul-e a jogalkotó médiatörvényben kitűzött célja, miszerint 2003-tól már csak a nyugati normáknak megfelelő, modern hálózatok legyenek az országban -- mondja Mátrai Gábor üzletfejlesztési igazgató. A piac mintegy 70 százalékát kezében tartó négy meghatározó hazai csoport, a UPC, a FiberNet, a Matávkábel Tv, illetve a Matáv-érdekeltségű cégek és az Egyesült Magyar Kábeltelevízió (EMK) Rt. folyamatosan korszerűsíti hálózatát, és a megadott határidőre várhatóan meg is felel a követelményeknek. Mint Mátrai Gábor emlékeztet, nemzetközi tapasztalatok alapján az hozza a legjobb üzletet, ha a kábeltévés műsorelosztás, a széles sávú internet- és a telefonszolgáltatás hármasa együtt és egységes rendszerben kínálható. A kis cégek problémáját megoldhatná a konszolidáció folytatódása is, de a lapunknak adott nyilatkozatok alapján a felvásárlások kora befejeződött.
A korábban számos kisebb hálózatot is bekebelező FiberNet szerint a piacon maradt kis cégek rendszerei olyan gyenge minőségűek, hogy megvásárlásuk és felújításuk közel ugyannyiba kerülne, mint új hálózatot építeni. A FiberNet ezért elsősorban a már meglévő hálózatokhoz való hozzáépítésben látja terjeszkedése lehetőségeit. A Matávkábel Tv Kft. mozgásterét erősen szűkíti, hogy a napokban elfogadott hírközlési törvény szerint közvetlenül továbbra sem terjeszkedhet azokon a 30 ezer lakosnál nagyobb településeken, ahol a Matáv Rt. kezében vannak a telefonvonalak -- ez a gyakorlatban az ország mintegy kétharmadát jelenti. A 30 ezer fő alatti kistelepüléseken viszont üzletileg nem éri meg a zöldmezős beruházás.
A UPC kezét viszont a médiatörvény köti. Eszerint a műsorelosztás vételkörzete nem haladhatja meg az ország lakosságának hatodát. A UPC e határ fölé növelheti ugyan előfizetőinek számát, de ott nem nyújthat kábeltévés szolgáltatást. A helyzetet bonyolítja, hogy a lapunknak nyilatkozó cégvezetők egyaránt értelmezhetetlennek tartják a törvény egyhatodra vonatkozó szövegrészét. A korlátozás egyedül a UPC-t érintheti, a mintegy 150 ezer háztartásban szolgáltató Matávkábel Tv szerint mindamellett fontos mint monopóliumellenes szabály -- mondja Rajki Annamária megbízott marketingigazgató-helyettes.
A hírközlési törvény olyan átmeneti korszakot vezet be januártól, ahol az egyes piacokon a kisebb cégek támogatást kapnak a nagyobbakkal szemben. A FiberNet számára a legfontosabb új elem az, hogy a nagyobb cégeknek ezentúl alépítményeiket kötelezően, de piaci alapon meg kell nyitniuk a kisebb cégek előtt. Vagyis ahol már egyszer lefektették a kábeleket, a hálózat tulajdonosánál kisebb piaci szereplőknek nem kell újra utat bontaniuk, hanem a kész alépítményekbe bizonyos díj ellenében bejuthatnak. Feuer András szerint ez eddig azért nem volt gyakorlatilag is megvalósítható, mert a hálózat tulajdonosai hivatkozhattak arra, hogy a nyomvonalon több kábel már nem fér el, vagy olyan magas árat kérhettek, amit nem érdemes megfizetni. Ám visszafelé továbbra sincs kötelezettség, vagyis egy kisebb cégnek nem muszáj megnyitnia alépítményeit egy nagyobb előtt. Ezzel Feuer András szerint van esély arra, hogy megszűnjön az a sokszor ésszerűtlen fejlesztés, amikor egy adott helyen több, egymással párhuzamos optikai kábelt fektetnek le.
A távközlésben is aszimmetriát hozott létre a törvény. Az adott földrajzi terület telefonszolgáltatója csak akkor végezhet kábeles műsorelosztást, ha arra gazdaságilag elkülönített céget alapít. Ugyanezen a területen viszont például egy kábeltévés cégnek nem kell ezt megtennie, ha a hálózatán telefonszolgáltatást indít. Mátrai Gábor szerint erre az átmeneti aszimmetriára szükség van, mert az évek óta monopolhelyzetben működő, koncesszióval rendelkező telefoncégek így nem tudják a távbeszélésből származó bevételből finanszírozni a kábeltévés tevékenységet. Az viszont ma még elképzelhetetlen, hogy egy kábeles társaság a műsorelosztásból befolyó összegekből keresztfinanszírozza a telefonszolgáltatását. A két eset között a UPC szerint az a különbség, hogy a telefonos iparág befektetései már megtérültek, a kábeles cégeké viszont még nem. Emellett a törvény csak a koncesszióköteles és nem köteles szolgáltatások közötti keresztfinanszírozást tiltja, mert ebben az esetben a monopolhelyzetből származó kezdeti előnyt egy másik, versenyágazatban használhatnák ki.
Szintén a később indulók helyzeti hátrányának behozását igyekszik támogatni, hogy a lakásokba elérő két legfontosabb hálózat közül a telefonvonalakat a jövő évtől fokozatosan meg kell nyitni a versenytársak előtt, a kábeltévés hálózatokat viszont nem kötelező. Jelenleg is van példa arra, hogy egy kábelhálózaton nem annak tulajdonosa, hanem bérlője nyújt internetszolgáltatást. A UPC és a budapesti belvárosban működő TvNet kapcsolata azonban kivételesnek számít, hiszen az internetszolgáltató a UPC megjelenése előtt kötött kizárólagos szerződéseket az érintett önkormányzatokkal. Mátrai Gábor szerint ezek a szerződések előnytelenek a cég számára, és már előre jelezték, hogy azokat nem fogják meghosszabbítani. Az igazgató mindamellett kiemelte, hogy az aszimmetrikus szabályozást a törvényalkotó átmeneti jellegűnek tekinti, és a piaci részesedésben kisebbnek számító cégek megerősödése után új helyzet alakulhat ki. A UPC nyitott arra, hogy a megváltozott körülményeket a szabályozás kövesse, Németországban például már a liberalizáció bevezetése utáni harmadik évben felmerült a törvények átszabásának lehetősége.