BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Árprésben több húsipar cég

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A kis- és közepes vágóhidakat üzemeltető cégek nem értenek egyet azzal, hogy a terméktanács "befagyasztotta" a tőkehúsok árát. A szakma attól tart, hogy a magas sertésfelvásárlási árak és az értékesítési ár több hónapos korlátozása miatt elveszíthetik idei nyereségüket. A terméktanács július 11-én foglalkozik az érintett feldolgozók ügyével.

Elégedetlenek a kis- és közepes húsipari cégek amiatt, hogy terméktanácsuk elfogadta a kormány ajánlatát, mely szerint az exporttámogatásért cserébe szeptemberig nem emelik a június 1-jétől mozdulatlan tőkehúsárakat -- mondta a Világgazadság érdeklődésére Remény Ervin, a Húscéh Egyesülés ügyvezető alelnöke. A kisebb vállalkozások azért tiltakoznak, mert -- a nagyobbakkal ellentétben -- nincs kivitelük, így az exportbevételből nem tudják pótolni a belföldi árveszteséget.
Ráadásul most a vágóállatért a korábbi, kilogrammonként jóval 300 forint alatti ár után most 390-400 forintot, néha annál is többet elkérnek a gazdák. Hiába kérték a kormányt, hogy átmenetileg vegye ellenőrzés alá az élősertés-kivitelt. Ekkor csak azon feldolgozók hústermékexportját támogatnák, amelyek terméktanácsi tagoktól vásárolnak hízókat.
A Húscéh az élőállat-ár emelkedése kezdetén, még a húsár-korlátozási megállapodás előtt javasolta, hogy az élőexportnál kiegyenlítő befizetéssel szabályozzák a piacot. Ám az agrárrendtartási törvény erre csak akkor ad lehetőséget, ha az élősertés-ár 30 százalékkal meghaladja az irányárat. Ezt nem fogadták el, holott ez ármérséklést hozott volna.
A középüzemeket termékük, a tőkehús olcsóbbodása is sújtja. A tőkehús átlagára az elmúlt hetekben kilogrammonként 710-750 forint volt, amit a kiskereskedelem egy része -- önkorlátozásra hivatkozva -- még alacsonyabbra vitt.
Bár üzleteiket jórészt saját termelésű húsáruval látják el, az árkorlátozás miatt képtelenek kigazdálkodni a tőkehúsár "befagyasztása" miatti veszteségeket a Doroghús Kft.-nél -- derült ki Tóth György, a tulajdonos hajdúdorogi Egyetértés Coop Rt. kereskedelmi igazgatója válaszából. Környékükön két hete 400 forintért lehet sertést venni, a szükséges heti 250-300 hízó helyett erre a hétre csak 100-at vásároltak. Az igazgató szerint félő, hogy az "árprés" az elmúlt években nyereséges húsüzemük idei jövedelmét elviszi.
A sátoraljaújhelyi Zemplénhús Kft. sem remél nyereséget, a cég 390-400 forintot fizet az élő sertésért, a hízóért ennél is többet -- mondta Goffa Zsolt ügyvezető igazgató. Heti 400 sertés feldolgozására képes üzemük csak 200-210-et tudott lekötni erre a hétre. Az ártárgyalásokon a kereskedő gyakran a hivatalos inflációs előrejelzésre hivatkozva egyezkedik velük, így olyan alacsonyra szabják a húsok átvételi árát, ami a feldolgozóknak már veszteséges.
A Húscéhhez tartozó, valamint más kis- és közepes méretű feldolgozók ügyével a Vágóállat és Hús Terméktanács július 11-i elnökségi ülésén foglalkoznak -- mondta Zádori László, a szervezet főtitkára. A kompenzációra találnak megoldást -- vélte --, de szerinte ez még nem indokolt, hiszen az élő sertés felvásárlási átlagára nem haladja meg a 380 forintot, a tőkehúsoké a 760-at. Ezt a szakma elfogadja, ezért még a kisebb cégek sem lehetnek veszteségesek -- vélekedett Zádori.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.