A bevásárlóközpontok, hipermarketek kínálata nem igazán igazodik a kereslethez, így nem véltetlen, hogy az utóbbi időben egyre több kereskedelmi egységben felgyorsult a bérlők cseréje -- foglalta össze véleményét Horváth Zsuzsanna, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára a hipermarket-konferencián. A főváros túlsúlyát egyértelműen mutatja, hogy míg Budapesten 31, addig vidéken csak 21 bevásárlóközpont működik.
Jelenleg nyolc bevásárlóközpont épül az országban, további tizenkilenc nyitását pedig jövőre tervezik. Tegnap nyitott a MOM Park, ahol irodák és lakások is vannak, és szeptember 28-án adják át a Mammut II-t, amely viszont csak kiskereskedelemre összpontosít. Mint a cégek közléseiből kiderül, a hipermarketláncok bővítése várhatóan tovább folytatódik, és a GfK Piackutató Intézet szerint a jelenlegi 40-es boltszám néhány év alatt várhatóan megduplázódik.
Ily módon már veszélybe kerülhet ezen a létesítmények nyereségtermelő képessége, hisz -- a felmérések szerint -- általában 100-150 ezer lakos képes eltartani egy-egy bevásárlóközpontot. Vagyis Magyarországon elvben összesen 65-100 ilyen létesítmény tud megélni -- véli több szakértő is.
Közép-európai léptékben a hazai 100 lakosra jutó 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont kiemelkedőnek számít, nemzetközi összehasonlításban azonban már nem. Németországban ugyanis 9,7, míg Ausztriában és Nagy-Britanniában 21 négyzetméternyi terület jut 100 főre.
A GfK szerint a hipermarketek gyors térnyerését bizonyítja, hogy az idén áprilisban a hipermarketek részaránya a háztartások beszerzéseiben elérte a 17 százalékot, míg egy évvel korábban csak 13 százalékot tett ki. Az MBSZ e téren egyébként lassú, de erőteljes növekedést prognosztizál. Úgy vélik, az elkövetkezendő tíz évben ez az arány megduplázódhat.
A GfK szerint a vizsgált időszakban különösen dinamikusan nőtt ezen áruházak részesedése a élelmiszerből, valamint háztartási vegyi áruból, s főként a szervezetlen kereskedelemhez sorolható csatornák, az önálló kisboltok és a cash and carry (C+C) áruházak részesedése csökkent. Jól mutatja az egyes kereskedőegységek közötti különbséget az a tény, hogy -- az intézet Kereskedelmi analízisek című tanulmányának adatai szerint -- a hipermarketekben egy pénztári blokk átlagosan 3070 forintos vásárlást takar, míg a kisboltokban csak 770 forintot.
Az eladóterekből kialakult túlkínálat azonban a shoppingcenterek és hipermarketek egymás közti versenyét is kiélezte. A széles választék, a jó megközelíthetőség, a megfelelő parkolóhelyek ma már alapvető követelmények -- állapították meg a konferencián.
A vásárlók a nagy eladóterű üzletek terjeszkedését leginkább a bolthálózat szerkezetének átalakulásán érzékelik, jóllehet csökkenést csak a ruházati boltok esetében lehet tapasztalni. Egy korábbi konferencián elhangzottak szerint egyébként ezek száma az 1995-ös 33 000-es csúcs után jelenleg 17 000-nél tart. Miközben az összes bolt száma még mindig nem kezdett el csökkenni.
Ez vélhetően pedig a lakóhelyhez közeli boltokkal van összefüggésben. A felmérések szerint ugyanis ezen boltoknak a szerepe -- igaz, a korábbiaktól eltérő árukínálattal, de -- továbbra is fontos marad.
A bolthálózat átrendeződése szoros kölcsönhatásban van a vásárlási és fogyasztási szokások változásával. Nem véletlen, hogy Budapesten és Pest megyében a lakosság kétharmada szokott felkeresni hipermarketet vagy bevásárlóközpontot több-kevesebb rendszerességgel -- áll a tájékoztatóban.
A fővárosban és Pest megyében élő 3 millió lakos között az idén nyáron végzett GfK-felmérés szerint a válaszadók kimagaslóan elégedettek a hipermarketek környezetével és széles választékával. Árszínvonalukat is ugyanolyan kedvezően ítélik meg, mint a diszkontokét.
A bevásárlóközpontok pozitívumai között a legtöbb válaszadó a márkás termékek széles választékát említi, valamint a vendéglátóhelyek és szórakozási lehetőségek nagy kínálatát. A negatívumok között a viszonylagos drágaságot és az olykor túl nagy zsúfoltságot nevezték meg a legtöbben.