Partnert keres a Bélkő Bánya Kft.

Hárommillió forintos alaptőkével Bélkő Bánya Kft. néven alapított társaságot a Holcim Rt. és a Duna--Dráva Cement (DDC) Kft. A kft. az évi 100 ezer tonna mészkőkitermelő, illetve -aprító kapacitása kihasználásával lehet nyereséges -- mondta lapunknak Oberritter Miklós, a DDC vezérigazgatója. Cáfolta viszont, hogy a társaság csak a tulajdonosoknak szállítana, hiszen Beremenden és Vácott hasonló tevékenységgel is foglalkoznak. Elsősorban építőipari, építőanyag-ipari cégeknek szállítana a vállalkozás.
A két alapító cég együtt 20-30 fős, s a meglévő gépeket, berendezéseket használja majd. Egyelőre mindkét társaság élén Márton István, a Bélapátfalvi Cementgyár (Bécem) elnök-igazgatója áll, de hamarosan önálló vezetése lesz a Bélkő Bánya Kft.-nek. (A Bécem, a Holcim és a Duna--Dráva ugyanazon svájci tulajdonosi körhöz tartozik.)
Mint arról beszámoltunk, a Bécem leállítása nagy vihart kavart, volt, aki megkérdőjelezte az ottani cementgyártás veszteséges voltát. Az ágazat privatizációját az Országgyűlés gazdasági bizottsága is vizsgálta, a Bécem ügyével pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is foglalkozott. Mintegy 300 dolgozót kellett elbocsátani, igaz, ők dupla végkielégítést kaptak. A kőbányászat és a kőlisztőrlés megmaradt, az ezzel foglalkozó rt. új neve Bécem Kőlisztgyártó, Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. lett.
A napokban viszont megtámadta a GVH-nak a bélapátfalvi cementgyárral kapcsolatos határozatát a Fővárosi Bíróságon Horváth László fideszes parlamenti képviselő. Szerinte a vizsgálat eredménye szakmailag megkérdőjelezhető, káros hatású.
A versenytanács júniusban a Bécem Rt.-vel kapcsolatban kimondta, hogy nem történt törvénysértés, amikor a céget tulajdonló társaságok nem kértek engedélyt a közös irányításra. A határozat azonban ellentétes volt a társasági jogi rendelkezésekkel. Emiatt augusztusban módosította a GVH a határozatot. Megállapította, hogy a részvényesek és azok magyarországi leányvállalata elmulasztotta az engedélykérést a közös irányításra, ezért 12 millió forint bírságot szabott ki. Egyúttal kimondta, hogy a közös irányításszerzés nem lett volna megtagadható. Horváth László szerint a versenytanács azért nem vonta vissza a jogsértő határozatot, mert a versenyhivatal elnöke -- mint munkáltató -- nyomást gyakorolt rájuk, és arra kérte őket, "összhivatali érdekből ejtsék az ügyet".
A GVH elnöke közleményben utasította vissza a fideszes országgyűlési képviselő állítását. Ebben az ügyben -- ugyanúgy, mint valamennyi más döntés meghozatalakor is -- a versenytanács tagjai a törvényben biztosított függetlenségük körében, a hivatal elnökének az ügy eldöntésére vonatkozó bármiféle presszionálásától mentesen jártak el -- hangsúlyozta a közlemény.