Politikai döntés várható a bányatörvény módosításáról

Minisztériumi forrásokból származó értesülésünk szerint, alapvetően politikai döntés kérdése, hogy a bányatörvény milyen mértékű módosítását terjeszti a kormány a parlament elé, az új gáztörvénnyel együtt. Az elmúlt másfél évben a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség szervezésében komoly szakmai munka során elkészült módosító csomagnak valószínűleg csak egy kisebb, szorosan a gázszolgáltatással összefüggésben lévő része kerül az Országgyűlés elé.
Ez azt jelenti, hogy többek között nem várható parlamenti döntés a külszíni bányászkodás esetében annak a különleges engedélyezési eljárásnak a megszüntetéséről, amely az úgynevezett (termőföldből) kivett helyi státusból ered. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a bányatörvény ezzel a földtörvénynél szigorúbb védelmet biztosít a bányászattal szemben. Breuer János, a Mátrai Erőmű (ME) Rt. bányászati igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy Bükkábrány térségében a lignitvagyon szinte teljes egészében ilyen kivett helynek minősülő, a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából 1--3. osztályú földtakaró alatt található. Visontán az ásványvagyon 50 százaléka érintett. A jelenleg érvényes szabályozás szerint -- emlékeztet a bányászati igazgató -- nemcsak új bánya nyitásához, hanem megkezdett külszíni fejtés folytatásához is külön földhivatali hozzájárulás szükséges a kivett helyi minősítés miatt. Ez azt jelenti, hogy ad abszurdum megakadályozható a külszíni fejtések folytatása. Az igazsághoz tartozik -- jegyezte meg a bányászati igazgató --, hogy mindeddig nem volt akadálya a Visonta térségében megkezdett fejtések bővítésének.
A különleges védelemnek egyébként árfelhajtó hatása is van, miközben a például az autópályák tervezett nyomvonala közelében egyébként is csillagászati összegeket kérnek a bányavállalkozásoktól a földtulajdonosok kárpótlásként. Cseh Zoltán, a Colas-Északkő Bányászati Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az M3-as előző szakaszának építésekor ezzel nekik is meg kellett küzdeniük. Nemegyszer az addig parlagon hagyott területekért olyan árat kértek a gazdák, mint ha a legjobb minőségű területről volna szó.
A bányavállalkozások a törvénymódosítás kapcsán szeretnék elérni, hogy ne csak a bányászat során, hanem mondjuk a tereprendezés vagy halastó kialakítása címén kitermelt ásványi nyersanyag után is meg kelljen fizetni a bányajáradékot. Azok a cégek ugyanis, amelyek ez idő szerint mondjuk ez utóbbi jogcímek valamelyikén bányásznak, jogtalan árelőnyhöz jutnak a bányatársaságokkal szemben.
A szakma abban reménykedik, hogy a bányászat egészét érintő kérdésekben a kedvező kormányzati döntések nem esnek áldozatul a bányákkal kapcsolatos politikai csatározásoknak -- mondta érdeklődésünkre Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati szövetség főtitkára. Rendezhető lesz például végre az ágazatnak az a jogos igénye, hogy a közutakat egyáltalán nem terhelő bányászati technológiákhoz használt gázolaj jövedéki adóját részben visszakapják a társaságok, a mezőgazdasághoz és a hajózáshoz hasonlóan, az Alkotmánybíróság pedig törölteti a bányatörvényből a szakmai szövetség kezdeményezésére a termőföld kivett helyként kezelését a bányászattal szemben.