Stagnál a hazai hirdetési piac értéke

A január és szeptember közötti időszakban hirdetési költés szempontjából -- a korábbi piaci trendeknek megfelelően -- az idén is a május bizonyult a legerősebbnek, összesen több mint 25 milliárdos reklámköltéssel. A Mediagnózis által listaáron számolt költések szeptember végéig összesen 178,6 milliárd forintot tettek ki, ez havi átlagban mintegy 19,8 milliárdot jelent (tavaly egy hóra vetítve 18,2 milliárdot költöttek a hirdetők). A piac élén továbbra is a televíziók állnak, sőt e médium forgalma a tavalyi, összesen 125 milliárdos tévéköltéshez képest az inflációnál valamivel nagyobb arányban bővült. Az idén eddig reklámra fordított közel 180 milliárdnak több mint a fele, 103,1 milliárd forint vándorolt elsősorban a kereskedelmi csatornákhoz, amelyek az év utolsó negyedében hagyományosan felpörgő hirdetési költésből is minden bizonnyal a legnagyobb arányban részesülhetnek majd, annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtónak összesen 51,4 milliárd forintnyi jutott, ami a tévébe áramló hirdetések értékének durván csak a fele. A nyomtatott média az év végén valószínűleg a tavalyival azonos vagy azt szerényen meghaladó forgalmi eredményeket könyvelhet el. A lapokhoz tavaly egész évben 64 milliárd forint értékű, a napisajtó és a magazinok között közel egyenlően megoszló hirdetés áramlott. A két laptípus -- legalábbis eddig -- az idén is fej fej mellett haladt: az első három negyedévben a napilapok 26,5 milliárd forint értékű, a magazinok és folyóiratok pedig közel 25 milliárdnyi reklámot fogadhattak.

Az első három negyedév összesített, közel 180 milliárd forintos reklámköltése alapján számszerűen a tavalyival azonos, az inflációt is figyelembe véve azonban az év végére mintegy 9-10 százalékkal kisebb lehet a hazai reklámpiac forgalma a 2000. évinél. A.J.-->