Támadások a Bayer ellen

A fejlődő országok -- és főként az afrikaiak -- szeretnék keresztülvinni a szabadalmi oltalom felfüggesztését, mert generikus készítményként sokkal olcsóbban elő lehetne állítani -- például -- a lépfene kezelésére szolgáló antibiotikumokat is. De ugyanezt szorgalmazzák az USA-ban és Kanadában is, de már sokkal konkrétabban, a Bayer Ciprobay készítményére vonatkozóan.
Német lapbeszámolók szerint a különböző fogyasztóvédelmi szervezetek és generikuskészítmény-gyártók olykor demagógiába hajló megnyilakozásokra ragadtatják magukat, mondván: a Bayer jól keres az amerikaiak nyomorúságán. Engedve a belső nyomásnak, az amerikai és a kanadai kormány kilátásba is helyezte: az illetékes hatóságok felfüggesztik a Ciprobay szabadalmi oltalmát, és helyette olcsóbb generikus termékeket fognak árusítani, ha a leverkuseni cég nem csökkenti a készítmény árát.
Ezért a német gyógyszergyár megállapodott az amerikai kormányzattal, hogy ezentúl erősen leszállított áron szállítja az Egyesült Államokba a lépfene kezelésére szolgáló gyógyszerét. Az eddigi 5 dollár helyett -- tasakonként -- 1 dollár alatt lesz az ár, miközben Kanadában 1,30 dollárért adják. Mert -- a legutóbbi jelentések szerint -- ott is elismerik a Ciprobay szabadalmi védettségét, s ez egyben azt is jelenti, hogy Ottawában letettek arról, hogy olcsóbb Ciprobay-másolatot szerezzenek be a lépfene elleni esetleges fellépéshez.
A Bayer közlése szerint a szabadalmi védettség 2004-es lejárata előtt Kanada csak tőle tud ciproflaxintartalmú készítményeket vásárolni. Az Egyesült Államokban egy évvel korábban letelik a Bayer védettsége. Az amerikai kormány egyébként 200 millió adagos tartalékot akar képezni a Ciprobay-ből, amely 12 millió ember hatvannapi kezelésére elegendő. A Bayernél közölték, hogy ekkora mennyiséget három hónap alatt képesek legyártani. A Bayer a lépfenepánik kezdete óta már megháromszorozta e gyógyszer termelését.
Bírálta az USA és Kanada magatartását a világ gyógyszeripari szövetségének elnöke is, aki egyben a második legnagyobb német gyógyszergyár, a Boehringer Ingelheim elnöke is. Rolf Krebs elmondása szerint veszélyes a fejlődő országoknak azt az üzenetet küldeni, hogy érdemes küzdeniük a gyógyszerek szabadalmi oltalmára vonatkozó nemzetközi megállapodás módosításáért, az -- egyebek mellett -- az AIDS kezelésére szolgáló, olcsó generikus készítményekért. Ezek az olcsó gyógyszerek önmagukban nem képesek megoldani a fejlődő országok egészségügyi problémáit, hiszen a szükséges infrastruktúra hiánya miatt sokszor még az ajándékba küldött készítmények sem találnak gazdára. Bizonyos készítmények szabadalmi védettségének feloldása nem szolgálna mást, mint azt, hogy vastagabb lenne a generikustermék-gyártók pénztárcája.