Várólistás távközlési rendeletek

A kormány tegnapi ülésén elfogadták a hírközlési törvény végrehajtási rendeleteinek első csomagját. Az évi közel ezermilliárd forintos forgalmú hazai távközlési piac és a postai szolgáltatások jövőjét meghatározó egységes hírközlési törvény (ehtv.) a nyár elején született meg.

A piac szereplőit már akkor elbizonytalanította, hogy túl sok kényes kérdés szabályozása maradt a végrehajtási rendeletekre. A szolgáltatók többsége már akkor jelezte, üzletvitelük szempontjából kedvezőtlen, hogy ezek zöme a december 23-i piacnyitást megelőző napokban válik ismertté. Akkorra ugyanis már elég nehézkes a jövő évi üzleti terveket ezekhez igazítani. A végrehajtási rendeletekben szereplő feladatok - szolgáltatóválasztás, a számlázási rendszer átállítása - műszaki és más feltételeinek megteremtése több hónapot is igénybe vesz. Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója szerint a tényleges piacnyitás jó esetben a jövő év második felére marad.

A végrehajtási rendeletek részletes szövegének hivatalos megjelenése előtt a kormányszóvivő fogalmazása alapján valószínűsíthető, hogy az egyik sarokpontnak számító, a távközlési hálózatok összekapcsolását szabályozó rendelet megszületett. Biztosnak látszik ugyanakkor az is, hogy a hazai internetezőket leginkább érintő kérdésben, a világhálós telefontarifa hatósági maximált árában és annak piaci szereplők közötti megosztásában egyelőre nincs látványos előrelépés. Az internetes kapcsolatért beszedett telefondíjak bizonyos részének átengedése leginkább az úgynevezett ingyenes internetszolgáltatást is nyújtó cégeknek húsba vágó kérdés, hiszen ebből már jövőre bevételhez szeretnének jutni.
A Világgazdaság kérdésére László Péter, a Freestart Kft. igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy a kérdéses rendelet tervezetét a liberalizáció előtt 19 nappal még nem kapták meg véleményezésre, és hasonlóan nyilatkozott nemrég a Kiwwi Kommunikációs Kft. is. László Péter mindamellett bízik abban, hogy december 23-ra a rendelet elkészül és a törvénnyel együtt lép életbe. Az egy év alatt 143 ezer felhasználót toborzó Freestart jelezte, ha nem részesedik megfelelő arányban az internettarifából, akkor felhagyhat szolgáltatásának ingyenességével. A díjmegosztást szabályozó jogszabály esetleges késése kedvezőtlenül érintheti a több milliárd forintot befektető internetszolgáltatókat és változatlanul hagyhatja a kormányzat által is magasnak tartott világhálós összköltséget.

Csalódást okozhatnak a szabad szolgáltatóválasztással kapcsolatos várakozások a vezetékes lakossági előfizetői körben is. A profitérzékeny tulajdonosi hátterű telefontársaságok ugyanis visszafogott érdeklődést mutatnak eme piac iránt. A Matávnál úgy vélik, hogy a vezetékes hangtávközlésbe további jelentős összegeket már nem érdemes fektetni. A lakossági piacon választható lehetőséget kínálók körében leginkább "hírbe hozott" Vivendi is elsősorban a még nyereséget termelő belföldi és nemzetközi távhívásban akar az eddiginél is jóval fontosabb országos szereplő lenni. (A veszteséges helyi hívások is ezekből keresztfinanszírozódnak.)

Szakértők szerint a törvény által érintett vezetékes ágazat egyébként a teljes távközlési piac forgalmának ma már csak mintegy 30 százalékát képviseli, miközben azok az elvek, amelyekre a most elfogadott törvény épít, a 90-es évek 80-90 százalékos vezetékes fölényére épültek. Magyarországon viszont ma már több a mobil-előfizető, mint a vezetékes. A mobilpiacon pedig már évek óta verseny van. Hasonló a helyzet az üzleti kommunikációs szegmenssel, itt sincs monopolszolgáltató. Nem véletlen, hogy a jövendő Matáv-versenytárs szolgáltató Pantel is marad a jelenlegi üzleti pályán. Nem segíti a vezetékes piac legalább szinten tartását a szabályozás a számhordozhatóság kérdésében sem. A tervek szerint ugyanis csak 2003-tól vezetik be azt a lehetőséget, hogy a szolgáltatót váltó előfizető az új szolgáltatónál is megtarthassa régi telefonszámát.