A cégbíróságnak is van kötelezettsége

A cégbíróság szankciókat hozhat azokkal a cégekkel szemben, amelyeknél a ctv. (a cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény) s a rájuk irányadó anyagi jogszabályok alapján kötelező a cégjegyzékbe való bejegyeztetés, ám ezt elmulasztják. Ilyenkor 50 000-től 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki a cégbíróság. De...

A cégeket és a vezető tisztségviselőket érzékenyen érintő pénzbírságokkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság (LB), az új ctv. alapján, már több iránymutató döntést hozott. Így a Cgf. VII. 30 660/1999. számú döntésében rámutatott: a cégeket nem mentesíti a mérlegük évi rendszeres letétbe helyezése alól, hogy nincs bevételük és emiatt nem tudnak könyvelőt alkalmazni. A mulasztás miatt itt is indokolt a pénzbírság kiszabása.

Egy konkrét ügyben az elsőfokú cégbíróság felhívta a céget arra, tegyen eleget jogszabályi kötelezettségének és helyezze letétbe az 1995-1998-as mérlegeit. A felhívásnak azonban a cég - nem lévén bevétele és mérlege - nem tett eleget. Ezért a cégbíróság 50 000 forint pénzbírsággal sújtotta. A cég fellebbezett, ám az LB, a fentebb írtak miatt, helybenhagyta az első fokú végzést.

A Cgf. VII. 31 326/1999. számú döntésében pedig, az alábbi tényállás alapján, a következő iránymutatást adta: A cég jogi képviselője 1995 januárjában változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbíróságnál, amelyet hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése miatt a bíróság elutasított. A jogi képviselőnek kézbesített elutasító végzésben a bíróság arra is figyelmeztette a céget: az elutasítás nem mentesít a bejegyeztetési kötelezettség alól. Eután a cég 1999-ben nyújtott be ismételten változásbejegyzési kérelmet, ez az 1995-ös kérelem megismétlése volt. Ezután a cégbíróság nyilatkozattételre hívta fel az ügyvezetőt és az 1995-ös jogi képviselőt arra vonatkozóan, hogy a mulasztás kit terhel. Az ügyvezető válaszában közölte: a maga részéről - annak idején - a szükséges lépéseket a jogi képviselő felé megtette, ezért abban a tudatban volt, hogy a változás bejegyzése megtörtént.

A volt jogi képviselő nem válaszolt a felhívásra. Ezért a cégbíróság a jogi képviselőt bírságolta meg 50 000 forinttal. A végzés ellen az fellebbezett mondván: az 1995-ös megbízatása a változásbejegyzés elutasításával megszűnt és az új kérelem előterjesztésére már nem kapott megbízást, ezért mulasztást sem követett el.

Az LB az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a jogi képviselővel szemben mellőzte a pénzbírság kiszabását. Az eljárás során ugyanis bizonyítottnak látta: a jogi képviselő megbízatása az 1995-ös cégbírósági elutasítást követően megszűnt. Emiatt nem terhelte a változásbejegyzés iránti kérelem ismételt benyújtásának a kötelezettsége. Így a bírságolására nem volt jogi lehetőség. A cégbíróság kizárólag a meghatalmazottként mulasztó jogi képviselőt bírságolhatja meg.

A Cgf. VII. 31 666/1999. számú döntésében azt emelte ki az LB: a cégbíróság nem szankcionálhat, ha a cégtörvényben meghatározott előzetes felhívási kötelezettségének nem tesz eleget. A konkrét ügyben ugyanis az elsőfokú cégbíróság észlelte: a végelszámolás alatt álló cég hosszabb időn keresztül nem tett eleget a mérleg-letétbehelyezési kötelezettségének, s végül késedelmesen, önként eleget tett a letétbe helyezésének. A késedelem miatt a cégbíróság 50 000 forint pénzbírsággal sújtotta a céget. Fellebbezés folytán az lb megállapította: az elsőfokú bíróság, a bírság kiszabása előtt, semmilyen formában nem jelezte a mérleggel kapcsolatos hiányt, és a társaságot azok becsatolására sem kötelezte. Emiatt a céggel szemben mellőzte a pénzbírságot.

Sz. Sebestyén Katalin