Átvilágították a szakképzést

Tartalmi és minőségi finomhangolásra van szükség a szakképzés területén, a gazdálkodók igényei ugyanis jelentősen eltérnek a munkaerő-piaci kínálattól - ez a fő üzenete annak a napokban közzétett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére elkészült felmérésnek, amely a 2000-2001-es tanévben 4740 szakmai gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodószervezet megkérdezésével az uralkodó tendenciákat elemzi.

A képzést vállaló gazdálkodóknál egyre csökken az oktatóhelyek száma - olvasható a felmérésben. Feltételezések szerint ennek egyik oka az, hogy a szakképző iskolák nem akarják a tanulók szakmai gyakorlati képzését átengedni a gazdálkodószervezeteknek, pedig azoknak több szakma gyakorlati képzésére is lenne szabad kapacitásuk. A legnagyobb igény az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő gyakorlati képzésénél jelentkezik - Pest megyében 622, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 162, Komárom-Esztergom megyében 124 főt tudnának fogadni. A másik négy legmagasabb számban oktatott szakma - fodrász, szakács, pincér, asztalos - esetében kisebbek a szabad kapacitások. Egyébként a szabad képzőhelyek számának jelentős csökkenése arra utalhat, hogy a vállalkozók ezeket inkább a termelésre állítják át. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy kezdik elveszíteni az oktatás iránti kedvüket.

A képzőhelyek mintegy fele nagy oktatási tapasztalattal bíró gazdasági szervezetnél található. Ez azonban önmagában nem garantálja a képzés minőségét. Talán ezzel magyarázható az a megállapítás, mely szerint a képzést nyújtó gazdálkodók a végzett tanulóknak csak a 14 százalékát alkalmazták.

Az összes képzőhely 15,7 százaléka kapott az elmúlt három évben fejlesztési - azaz beruházási - támogatást a szakképzési alaprészből. A dotációban részesülők rátája egyébként növekvő tendenciát mutat, mert ez az arány tavalyelőtt 6,8, tavaly pedig 13 százalék volt. Egyébként a tavalyelőtti felmérés során az derült ki, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő megyék részesültek a támogatás nagyobb hányadában. 2001-re viszont ez a tendencia megfordult; a legtöbb dotációban részesülő nyolc területből öt nyugat-magyarországi, illetve dunántúli.

Javulás tapasztalható a tanulók étkeztetési, munkaruha- és védőfelszerelési juttatásában, és növekedett azoknak a felelősségbiztosításoknak a száma is, melyeket a képzőhelyek a tanulók számára kötnek. Az étkeztetést a gazdálkodószervezetek közel fele tudja megoldani, 80 százalékuk biztosítja a munkaruhát, a védőfelszerelést pedig 89 százalékuk.

Viszonylag magas azoknak a tanulóképzéseknek a száma, melyekre nincsen érvényes megállapodás, azaz jogszerűtlenül zajlik. Erre a problémára a kamarák időről időre felhívják a figyelmet, hiszen - például egy kártérítési vitában - kedvezőtlen következményei lehetnek annak, ha a felek nem rögzítették írásban azt, ki miért felel.

Munkatársunktól