Hátrányba kerültek a hazai méhészeti cégek

Az exportorientált méhészeti ágazatot legalább 200-250 millió forint veszteség érte tavaly a forint erősődése miatt, kompenzációhoz azonban nem jutottak az exportőrök - mondta érdeklődésünkre Illés Kálmán, a Méhészeti Terméktanács ügyvezetője. A kiesést - saját erőből - azért sem tudják pótolni, mert a kedvezőtlen időjárás miatt tavaly igen alacsony volt a méztermés. A termés kiesése miatt az idei első félévi exporthoz alig rendelkeznek áruval. A hazai fogyasztóknak viszont nem kell mézhiánytól tartaniuk, az új méz pörgetéséig elegendő a készlet, ezért áremeléssel nem számolnak.

Az elmúlt évben annak ellenére tovább csökkent a méztermés hazánkban, hogy 840 ezerről 896 ezerre nőtt a méhcsaládok száma (ez utóbbi az elmúlt öt-hat évben még egyszer sem volt ilyen magas). A legutóbbi méztermés - a terméktanács adatai szerint - mindössze 13 300 tonna volt, ami 6,4 százalékkal alacsonyabb az 1999. évinél és 35,2 százalékkal kevesebb az 1999. évi 20 500 tonnás hozamnál.

A veszteségeket főleg a késő tavaszi fagyok okozták, amelyek nemcsak a gyümölcstermelésben okoztak kiesést, hanem a nektárgyűjtést is szinte teljesen lehetetlenné tették. A legjelentősebb mézelő növényt, az akácost még rügyfakadás előtt - régiónként eltérően - 50-90 százalékban károsította a fagy. A második legnagyobb nektáradóval, a napraforgóval viszont az volt a gond, hogy csökkent a vetésterülete, ráadásul olyan fajtákat vetettek, amelyek kevés nektárt adtak. (Most tanulmány készül arról, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni.)

Az ágazat tavaly 12 725 tonna mézet exportált (az import és a bérfeldolgozásra behozott mennyiség 690 tonna volt) és az exportbevétel meghaladta a 19 millió dollárt (mai áron ez 5,4 milliárd forint).

Nagy segítség volt a termelőknek, hogy a szaktárca a méztermeléshez, a méhcsaládok egészségmegőrzéséhez, illetve az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez az előző évi 840 millióval szemben csaknem 1,34 milliárd forint támogatást adott, köztük 16 400 őstermelőnek, illetve a szakmát kiegészítő tevékenységként vagy hobbiszinten művelőknek. A terméktanács egyébként az idén nagyszabású minőségbiztosítási programot indít, amely - az eddigi szabályozást kiegészítve - nemcsak a ipari mézfeldolgozás, hanem a méztermelés munkafolyamatának szakszerűségét, higiéniáját is garantálja.

Jelentős hátrány a hazai méhészet számára, hogy a román és a bolgár versenytársakkal szemben a magyar méz az unióban nem kapta meg a vámmentességet. Románia és Bulgária exportőrei ugyanis 2000. július 1-jétől (egy bizonyos kvóta erejéig) vám nélkül vihetik a mézet az EU-ba, a magyar árut viszont (igaz, kvóta nélkül) változatlanul 10,38 százalékos beviteli vám terheli. A mintegy 10 százalékos árhátrány nagymértékben veszélyezteti a hazai mézágazat jövőjét - mondta a terméktanács vezetője -, ezért a földművelésügyi és a külügyi tárca támogatását kérték: a tárgyalásokon érjék el, hogy ez év július 1-jétől számunkra is adjon teljes vámmentességet az unió.

A magyar méz egy százalékot képvisel a világpiacon, az unió mézimportjából 8-10 százalékban részesedik, miközben egyes EU-tagállamok piacán több mint 20 százalékos a részesedés. Ezek az arányok elvben tovább növelhetők, hiszen a legtöbb nyugat-európai ország mézimportra szorul. Egyetlen uniós ország sem termeli meg a lakosság számára szükséges mézet, a legutóbbi adatok szerint Spanyolország (amely az unió legnagyobb méztermelője) is csupán 94 százalékban önellátó. Nem véletlen, hogy hazánk lépéseket akar tenni a mézpiac "egyenlő elbírálásáért", hiszen az uniós államok termelői a közösségi mézfogyasztás alig 50 százalékát képesek előállítani.

Fehér István