Rázós tarifavita az árampiacon
Az áramszolgáltatók szerint alapvető fontosságú a jövőbeni fejlesztések szempontjából, hogy a 2003. január 1-jei piacnyitást követően a versenyszabályok, illetve a hálózati tarifák fedezetet teremtenek-e a szükséges hálózatfejlesztési beruházásokra. A Magyar Energia Hivatal szakértői lapunk érdeklődésére úgy nyilatkoztak: az átviteli díjaknak fedezniük kell többek között az ellátásbiztonság fenntartásához szükséges beruházási költségeket. Ugyanakkor a hivatalban úgy vélik, alapjában véve a jelenlegi áralkotó elemek újrafelosztásáról van szó. A tarifabizottságban komoly viták folynak s várhatók a későbbiekben is a hálózati tarifákban elismert költségeket illetően.
Az áramszolgáltató társaságok a privatizáció óta eltelt években folyamatosan milliárdos nagyságrendben költöttek hálózatfejlesztésre. Bakács István, az E.On Hungária Rt. igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a német energiaipari csoport érdekeltségébe tartozó Dédász és Titász Rt. 1996-tól tavaly év végéig 35-35 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. A részben ugyancsak az E.On érdekkörébe tartozó Édász Rt. ugyanebben az időszakban 50 milliárdot költött beruházásra. A másik német energiaipari csoport, az RWE tulajdonában lévő Elmű Rt. nominálértéken csaknem 75 milliárd forintot, a szintén RWE-s Émász Rt. pedig közel 22 milliárdot fordított erre a célra.
Az áramszolgáltatók a privatizációt követő években veszteségesek voltak, ebben az időszakban a korábban szokásos nagyságrendű forrást különítették el beruházási célra, 1999-2000-ben viszont javult a helyzet, akkor fejlesztési lehetőségeik is jelentősen bővültek.
Tavaly azonban a kiskereskedelmi árrések szűkítése következtében romló jövedelmezőségük miatt ismét csak csökkentek a hálózatfejlesztésre fordítható forrásaik. Az eddigi fejlesztések alapvetően a szinten tartást, illetve a felzárkózást szolgálták, egyes társaságoknak azonban volt módjuk az amortizációt meghaladó mértékben beruházni. Boross Norbert, az Elmű Rt. kommunikációs igazgatója megjegyezte: ezek a cégek így tulajdonképpen még egyszer annyi pénzt "tettek be" az ágazatba, mint amennyiért annak idején megvették a kérdéses társaságokat.
Az áramszolgáltatók mellett az erőmű-tulajdonosok is jelentős összegeket fordítottak elsősorban a korszerűsítésre, a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez szükséges fejlesztésekre. Ezek közül egyelőre az RWE-EnbW konzorcium többségi tulajdonában álló Mátrai Erőmű Rt. felújítási programja volt a legjelentősebb. Az összesen 55 milliárd forintos, 1998-ban kezdődött beruházássorozaton belül 15 milliárd volt a tavaly átadott füstgáz-kéntelenítő, és 20 milliárdba kerül az idén befejeződő bányászati rekonstrukció. A fennmaradó öszszeget az erőművi berendezésekre fordították. Ebben az évben, az eredeti programot kiegészítve, a két darab 100 megawattos blokkot is rákapcsolják a kéntelenítőre, ez további 1,5 milliárd forintba kerül.
Hlavay Richárd
