Választás: többet tévéznek?
A múlt év egészének átlagához képest januárban és februárban lényegesen több időt töltöttünk a képernyők előtt - derül ki az AGB legfrissebb adataiból. Tavaly egész évben a 4 évesnél idősebb lakosság átlagosan naponta 249 percet (4,15) órát tévézett, az idén januárban ez 292 percre (4,8 óra) növekedett, és a februári 280 perccel (4,6 óra) is a tavalyi éves átlag fölött maradt. Valamivel kevesebbet, januárban 272, februárban 258 percet tévézett a 18 és 49 közötti korosztály, és nagyjából ugyanennyit - 273, illetve 264 percet - a közel egymilliós sokaságot jelentő diplomás réteg. A legtöbb figyelmet az AGB által kiemeltnek nevezett csatornák (M 1, M 2, Duna, Tv 2, RTL Klub, Magyar ATV, Viasat 3, Satelit, Minimax) kapták, amelyeknek januárban együttesen átlagosan 248 percet szentelt a 4 évesnél idősebbek, 224 percet a 18-49 évesek és 230 percet a diplomások célcsoportja. Ezzel kapcsolatban Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója hangsúlyozta: november, december és január hagyományosan csúcsidőszak a televíziózásban, majd a nappalok hosszabbodásával fokozatosan csökken az erre fordított idő. 2002 első két hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva részben csökkenés, részben növekedés tapasztalható. A 4 évesnél idősebbek ez év januárban napi átlagban négy, illetve három perccel kevesebbet tévéztek, a 18-49 éves korosztály figyelme megközelítőleg változatlan maradt, míg a diplomások januárban 12, februárban 18 perccel növelték a tévézésre szánt időt. Bozsonyi szerint elképzelhető, hogy utóbbi hátterében már a közelgő választások iránti érdeklődés áll. Megfigyelése egybecseng a francia Ipsos ügynökség legutóbbi felmérésének eredményével, amely szerint az európaiak 46 százaléka számára a televízió jelenti a legfontosabb információs forrást. Magyarországon nemzetközi átlagban kiemelkedő arányban néznek televíziót. A tévézési szokások alakulásában nagy szerepet játszott a csatornaválaszték bővülése, a tematikus csatornák megjelenése és a jobb minőségű készülékek elterjedése. (VG)
