A törzskönyvezés változása az EU fényében

A gyógyszerkészítmények fejlesztésével, törzskönyvezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozások folyamatosan változnak, a minőséggel, gyógyszerbiztonsággal és a hatékonysággal kapcsolatos követelmények egyértelműen szigorodó tendenciát mutatnak. Általában elmondható, hogy a szabályozás és a követelmények terület- (ország-) specifikusak és területenként több-kevesebb eltérést mutatnak.

Gyógyszergyártóként meg kell hogy feleljünk ennek a komplex szabályozásnak: a magas szintű szakmai követelményeknek és a szigorú eljárásjognak (lévén a törzskönyvezés mindenütt államigazgatási eljárás).

Az európai uniós (EU-) csatlakozással kapcsolatban változtak-változnak a magyarországi törzskönyvezési szabályok, és ez alapvető változásokat hoz a gyógyszergyártók számára. Az Európai Unió gyógyszerszabályozása több jogforrásból származik, úgymint az uniós csatlakozás feltételeként bevezetendő joganyag (acquis communautaire), a törzskönyvezési követelményeket és az engedélyezési eljárásrendet szabályozó legmagasabb szintű jogszabály (regulation 2309/93) és az eleddig különálló, többszörösen kiegészített és módosított irányelvekből tavaly tartalmilag-formailag egységesített, az emberi felhasználású gyógyszerekre vonatkozó úgynevezett "közösségi kód" (directive 2001/83), melyet hétköznapi szóhasználattal "human use directive"-ként emleget a szakma.

Ezen jogszabályok nyújtotta keretek közt lehetséges a gyógyszerkészítmények törzskönyvezése és forgalomba hozatala az Európai Unióban. Természetesen minden tagállam saját hatáskörében köteles adaptálni és alkalmazni az EU-jogszabályokat a gyógyszertörzskönyvezés területén is, mely folyamat nemzeti sajátosságok kialakulásához vezet.

A bizottság 2001. július 18-i ülésén hivatalosan elfogadta és előterjesztette az európai gyógyszerszabályozás 2001-es reformjára tett javaslatát, mely "Review 2001" néven ismeretes a törzskönyvezési szakirodalomban. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van, elfogadás utáni bevezetése 2005-ben várható. A javaslatban az eljárásjogi változások mellett a gyógyszerszabályozás egyéb területei is revízió alá kerültek, figyelembe véve az unió egyes intézményeinek, hivatalos szerveinek ezzel kapcsolatos észrevételeit, valamint a tudomány és a technika fejlődését.

Míg az Európai Unió deklaráltan készül a csatlakozó országok "befogadására", a csatlakozó országok - így a magyar gyógyszeripar is - szembe kell hogy nézzenek az EU-ban zajló törzskönyvezési változásokkal, azok hazai következményeivel, az ezekből eredő feladatokkal és kihívásokkal.

A csatlakozás a gyógyszertörzskönyvezés területén is automatikusan maga után vonja az unió jogszabályainak kötelező adaptálását, a szabályok változásának követését és az új nemzeti szabályozás hatálybahelyezését.

Az EU és a csatlakozó országokban elfogadott szabályozások összehangolására a bizottság létrehozta a PERF-et (Pan-European Regulatory Forum - páneurópai gyógyszerhatósági fórumként fordíthatjuk le), mely az EU-hatóságokat és a csatlakozó országok saját együttműködésében (CADREAC) részt vevő hatóságokat foglalja közös keretbe.

Feladata a szabályozási rendszerek közötti különbségek felszámolása, és a közös, új törzskönyvezési szabályok kialakítása során fórum biztosítása a csatlakozók véleményének kifejtésére.

A szervezetnek nincs könnyű dolga: az EU éppen változtatás alatt levő rendszerét ("Review 2001") kell "összeboronálnia" úgy, hogy a csatlakozó országok szabályozása a lehetőleg legkevésbé sérüljön. A szinte lehetetlen feladatot a PERF úgy oldja meg, hogy néhány "pillér" lerakása, alapszabály és irányelv rögzítése után bizonyos keretek között szabad kezet ad a nemzeti hatóságoknak, hogy a nemzeti sajátosságoknak legjobban megfelelő - de a majdani közös szabályokhoz igazodó - saját modus vivendit alakítsanak ki.

Magyarországon a gyógyszerek törzskönyvezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatosan "Az egészségügyi miniszter 12/2001. (IV. 12.) EüM-rendelete" az irányadó (hivatkozás: 1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről). A rendelet összhangban van az európai szabályozás alapelveivel. Hatálya kiterjed a törzskönyvezési eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának feltételeire, a beadandó törzskönyvi kérelem tartalmi-formai követelményeire, a forgalombahozatali engedélyre, annak módosítására, megújítására, a mellékhatások jelentési kötelezettségére, valamint az engedély jogosultjának egyéb kötelezettségeire.

A törzskönyvezési rendelet kimondja, hogy 2003. január elsejétől Magyarországon is érvénybe lép az adatvédelmi időszak kötelező alkalmazása "generikus" gyógyszerkészítmények törzskönyvezése esetében (az úgynevezett "data exclusivity"). Eszerint az Európai Unióban centralizáltan törzskönyvezett készítmények esetében 10 év, egyéb esetekben az engedélyezés első európai, illetve hazai dátumától számított hat év eltelte után lehet csak "generikus", azaz hasonmás készítmény forgalombahozatali engedélykérelmét benyújtani. Az adatvédelmi idő bevezetése alapvetően meghatározza a "generikus" termékek piacra kerülési esélyeit, amennyiben azok törzskönyvezésének megkezdése eleve meghatározott időponthoz köthető.

A törzskönyvezési rendelet előírja azt is, hogy valamennyi engedélyezett termék dokumentációja legkésőbb 5 évenként újra átvizsgálandó, a hatóság által újra engedélyezendő. A rendelet alkotóinak célkitűzése az volt, hogy - több más, európai ország gyakorlatához hasonlóan - az európai szabályozást a törzskönyvek megújítása kapcsán kezdik el alkalmazni. Vagyis, mivel a rendelet kötelezően EU-szabályozásnak megfelelő követelményeket ír elő a törzskönyvek megadási kritériumaként, és valamennyi terméket legkésőbb ötévente újra kell törzskönyvezni, a folyamat végén csak EU-szabályozásnak megfelelő termékek lesznek a piacon.

Teendőinket elviekben a meglévő, hazai forgalomban levő termékeink EU-követelményeknek való megfeleltetése, a termékek dokumentációjának EU-követelmények szerinti megújítása határozza meg, de a feladatot úgy kell végrehajtani, hogy közben megőrizzük értékes meglevő gyógyszerkincsünket, hagyományainkat.

A gyakorlatban ennek megvalósítása számtalan nehézségbe ütközik. Hazánkban a törzskönyvezési rendelet hatálybalépését megelőzően nem volt előírás - és nem volt gyakorlat sem - a meglevő engedélyek periodikus megújítására. Régi termékek régi dokumentációinak megújítása erőforrás-igényes és nem mindennapi szakmai feladat, mely nemcsak a gyártók, hanem az engedélyező hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) számára is hatalmas erőpróbát jelent. A több éve-évtizede forgalomban lévő, az idő próbáját kiállt termékek európai jogszabályi kategóriákba történő mesterséges, mechanikus besorolása tévútra vezetheti mind a gyártót, mind a hatóságot, extrém esetben a termék halálához vezethet, aminek végső soron a gyógyulni vágyók látnák kárát.

A feladat nagyságára és bonyolultságára jellemző, hogy néhány jelenlegi EU-tagállam a mai napig nem volt képes maradéktalanul eleget tenni felújítási-besorolási kötelezettségének?

Fontos a csatlakozási időpontot felkészülten várnunk azért is, mert Magyarországgal együtt a magyar gyártók néhány fontos exportpiaca is uniós tagállammá válik, azaz a gyógyszerekre és azok dokumentációjára ott is az EU előírásai lesznek mérvadóak. A Richter Gedeon Rt. ennek a célnak megfelelően az elmúlt években igen komoly energiát fektetett magyarországi és külföldi törzskönyveinek megújítására. Tettük ezt annak ellenére is, hogy a régi készítményekkel való fejlesztési-törzskönyvezési tennivalók az új fejlesztésektől veszik el az erőforrásokat, és annak ellenére, hogy a hatóságok megújítási követelményei nem mindig nyújtanak elegendő támpontot a teendők pontos meghatározásához.

A csatlakozásig rendelkezésünkre álló felkészülési időben a hatóság és gyártók konstruktív párbeszéde kell hogy segítse mindkét felet a feladatok megoldásában. Az újratörzskönyvezésben rejlő lehetőségek lehető legteljesebb kiaknázása érdekében, a gyártói és felhasználói (betegek!) oldal érdekeinek figyelembevételével kell a magyar gyógyszerkincset és annak termékdokumentációját arra a szintre emelni, mely biztosítja fennmaradását, létjogosultságát hazánk - mint majdani EU-tagállam - piacán.

Hogy törzskönyveink "jogilag" is biztonságban legyenek, dokumentációmegújítási kötelezettségünknek a csatlakozást megelőzően kell eleget tennünk. Ebben talán legfontosabb közös feladatunk a termékek jogszabályi besorolása a mögöttük álló dokumentáció és adatok birtokában. Besorolásukkor figyelembe kell venni, hogy forgalmazásukat mely piacainkon kívánjuk fenntartani, és megújításukra milyen gyakorlat alakul ki ezekben az országokban.

Ebben a munkában igényt tartunk a hatósággal való folyamatos párbeszédre, mely egymás szempontjainak kölcsönös és korrekt figyelembevételével történhet.

A csatlakozás után - az érvényes szabályok szerint - azon termékeinknek, melyek első engedélyét itthon szerezzük meg, csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet aktív közreműködésével és támogatásával szerezhetünk további tagállami engedélyeket. (A "kölcsönös elismerésen" alapuló eljárás lényege az, hogy a többi EU-hatóság elismeri - mintegy "honosítja" - a beadványt elsőként értékelő hatóság - a fenti esetben az OGYI - szakmai értékelését.)

Kiemelkedően fontos tehát, hogy mind gyártói, mind a magyar engedélyező hatóság oldaláról rendelkezésre álljon a szükséges tudás és tapasztalat, ami az ilyen eljárásoknál nélkülözhetetlen.

A leírt folyamatból látható, hogy a következő néhány évben (hiszen a csatlakozás pontos dátuma ma sem ismert?) mind a nemzeti hatóságokra, mind a piaci szereplőkre komoly feladatok várnak, különösen a régebbi termékek és azok dokumentációjának megújítása területén. Mivel nincs és (az elmondott érvek okán) várhatóan nem is lesz részletekbe menő, minden kérdésre kiterjedő szabályozás, a nemzeti hatóságok feladata, hogy a gyártókkal együtt kialakítsák a mind az EU-peremfeltételeknek, mind pedig a nemzeti adottságoknak megfelelő gyakorlatot. Ennek kapcsán figyelembe kell venni a majdani EU-szabályozás követelményeit, de nem szabad elfelejteni, hogy azok az új tagállamok területén csak a csatlakozás után lépnek érvénybe.

Az így kialakított gyakorlat "jósága" a nemzeti hatóság és a törzskönyvek tulajdonosainak (gyártók) közös felelőssége, a kialakított gyakorlat EU felé való "megvédése" a nemzeti hatóság feladata.

Ehhez elengedhetetlen a nemzeti hatóságok létszámának emelése, szakmai felkészültségének, szakembergárdájának javítása és anyagi lehetőségeinek szélesítése.

Dr. Thaler György, dr. Pálfiné dr. Goóts Herta*

A szerző a Richter Gedeon Rt. fejlesztési igazgatója

*a Társszerző a Richter Gedeon Rt. törzskönyvezési főosztályvezetője