Intő jelek a német vállalatoknál

Német vállalatvezetők mostanában leginkább a forgalom csökkenésére vagy stagnálására, a nyereség zsugorodására panaszkodnak, s nem sok reményt látnak a javulásra. A következő konjunkturális fellendülés kezdetét az idei év helyett 2003 tavaszára tolták ki az elemzők.

Az élenjáró német vállalatok toplistáját immáron 44. ízben ismertető Frankfurter Allgemeine Zeitung a Lufthansa példáját említi: a német gazdaság egykori zászlóshajója tavaly a veszteségzónába került, s nagyjából ugyanez vonatkozik az autóipari cégekre is. Bár tavaly ismét rekordot döntöttek eladásaik, a gyatra kereslet miatt az idén folyamatosan csökken a termelésük, így árbevételük és nyereségük is. Ők viszont magukkal rántják a beszállítókat, a Continental például forgalma növekedése ellenére már tavaly veszteséges volt. A távközlési cégeknek is közismerten nehéz a helyzete, veszteségeik óriásiak.

A válság nem kíméli a bankszektort sem. Csupán a Deutsche Banknál ötmilliárd euróval, kétmilliárdra esett az adózás előtti eredmény, a Commerzbanknál a mérleg többlete 1,3 milliárd euróról 100 millióra, a Dresdner Banknál 1,7 milliárdról 186 mil-

lióra csökkent. A kiskereskedelem már most leírta az egész idei évet, ahogyan a hirdetési és az idegenforgalmi szakma is. Az építőiparban már kísérletet sem tesznek, hogy megjósolják az ágazatban várható fellendülés idejét.

Korábban már sokan figyelmeztettek: a mostani válságot nem szabad alulbecsülni. Közéjük tartozott Robert Koehler, az SGL Carbon elnöke, jelezve, hogy néhány hónapnál tovább tart, amíg a fellendülés idején kialakított struktúrák hozzáigazodnak az új körülményekhez. A különböző szempontok - nyereség, árbevétel, profitráta, foglalkoztatás - alapján összeállított toplisták alapján a vállalatok egy időre félretehetik vérmes reményeiket: a Siemensnél például bő 70 százalékkal csökkent a mérleg többlete tavaly.

A válság erejét mutatja, hogy az idén még több vállalat megy csődbe. Az év első hat hónapjában olyan nagyágyúk jutottak erre a sorsra, mint a Herlitz, a Kirch médiabirodalom, a Philip Holzmann, a Fairchild-Dornier, a Schneider Technologies, a Kinowelt vagy a Babcock Borsig. A válságjelek megmutatkoznak a munkaerőpiacon is, egy-két céget leszámítva a vállalatok nagyszabású elbocsátásokat hajtanak végre.

Vannak azonban optimista hangok is. Így például a BASF - amely tavaly a legnagyobb nyereséget felmutató német vállalat volt - továbbra is komoly megrendelésállományról, növekvő nyereségről számol be, ahogyan fő versenytársa, a Bayer is. Rajtuk kívül a nyertesek között vannak az energetikai cégek vagy az autóipari vállalatok közül a BMW, amely árbevételét 3, nyereségét 50 százalékkal növelte tavaly, s hasonló cipőben járt a Puma is. Mindamellett az elemzők szerint ezen jó példák nem elegendőek ahhoz, hogy belőlük az egész gazdaságra érvényes fellendülést lehessen kiolvasni. Sőt, a dollár gyengül, így csökken az USA-ba irányuló export, ami egyébként jó alapja lehetne a kisebb belföldi kereslet ellensúlyozásának.

Munkatársunktól