Budapest-Bécs-Prága raktárrégió

Folyamatosan növekvő kereslet mutatkozik Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a kitűnő műszaki adottságú raktárterületek és logisztikai bázisok iránt, ám a fejlesztések üteme még messze elmarad a szükségestől. A piac gyors fejlődését akadályozza, hogy Prágában hiánycikk a megfelelő ilyen célú ingatlan, Magyarországon pedig a kevésbé fejlett úthálózat bizonytalanítja el a befektetőket - mondta lapunknak több szakértő annak kapcsán, hogy az Europroperty című szaklap most közölt tanulmánya szerint felfutás előtt áll térségünkben ez az ágazat.

A magyar piac mérete nem elég nagy ahhoz, hogy biztosítsa azt a fajta rugalmasságot, amelyet a legtöbb ingatlanfejlesztő keres. A legtöbb szakértő szerint a város kilátásai mégis kedvezőek, ideálisak ugyanis a feltételek, hogy nyugati cégek költségmegfontolásból idetelepítsék tevékenységüket. A felfutó kereslet miatt az öt euró alatti havi bérleti díj négyzetméterenként már olcsónak számít - állapítja meg Owen Bramley, a CB Richard Ellis nemzetközi ingatlan-tanácsadó budapesti irodájának vezetője.

Budapesten éppen a napokban kezdődött el az Intermodális Logisztikai Központ építése, ehhez 30 milliárd forintnyi uniós, kormányzati és vállalkozói tőkét is igénybe vesznek.

A hazai kínálat azonban jóval lassabban növekszik, mint ahogy azt a kereslet indokolná, több multinacionális gyártó- és kereskedővállalat késleltette betelepülését, vagy Bécs mellett volt kénytelen ideiglenesen elhelyezni áruját, míg megfelelő raktárterületet talált.

Mosonyi Zoltán, a Crow Holdings értékesítési igazgatója szerint jóllehet a túlkínálat jelei az ingatlanpiac legtöbb szegmenséhez hasonlatosan itt is jelentkeznek, a nyugat-európai mércével is fejlett technikájú épületekből hiány van. A spekulatív fejlesztések mellett egyre nagyobb számban épülnek az ügyfelek megrendelése alapján kivitelezett központok is.

A fővárost övező autópályák nyújtotta bőséges kínálattal szemben sokszor a kellő minőségű ingatlanok hiányával kell szembenéznie azon cégeknek, amelyek üzleteiket elsősorban a belső kerületekre koncentrálnák - fejtette ki Szömötör Gábor, a Biggeorge's International tanácsadója. A legtöbb új fejlesztés itt az 1000 négyzetméter feletti tartományra koncentrálódik, az ez alatti alapterületű, magas színvonalú építmények nem egy helyen kuriózumnak számítanak. A cég tapasztalatai szerint a fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások még nem kezdték meg ennek az űrnek a betöltését.

Az utóbbi időben érezhetően megnőtt a kínálat Budaörs- Törökbálint-Biatorbágy térségében. A logisztikai központok korábban megszokott 4 euró négyzetméterenkénti havidíjjal sok esetben már 3,7 eurós szintre mérséklődtek, bár akad még szerződés a korábbi áron is - fogalmazott Falusi György, a törökbálinti Depo Logisztikai Kft. raktárvezetője. A térség Budapest nyugati kapujának számít, így az áruforgalom és közlekedés szempontjából egyaránt kedvező a fekvése. Ezt jelzi, hogy a depó vámhivatala bonyolítja az országban az egyik legnagyobb forgalmat. Ezzel együtt a legtöbb szállítmányozó panaszkodik az ügyintézés viszonylagos lassúságára, amit a mai elvárásokhoz nem mindenben igazodó kialakítás is tetéz. Falusi György elmondása szerint ugyanis az 1988-ban készült központot még nagyrészt vasúti és közepes méretű pótkocsis teherautók fogadására alakították ki, míg manapság a forgalom mintegy 95 százalékát a kamionok jelentik. A környéken épülő új központok természetesen már ennek megfelelően alakulnak ki.

A társaság egy több mint 22 tulajdonosból álló raktárbázist fog egybe. Itt a legnagyobb tulajdonosok közt olyan cégek vannak, mint az Autóker vagy a Skála Centrum. A 130 ezer négyzetméteres nettó raktárterülettel bíró depóban jelenleg legalább 2-3 ezer négyzetméter kiadatlan terület van, míg korábban folyamatos volt a telítettség.