Csend a felirattörvény körül
Bár a hirdető cégek részéről jelentős érdeklődés tapasztalható a reklámfeliratokról szóló törvény előírásai iránt, a jogszabály bevezetése még nem járt érezhető következményekkel. Egyelőre nem szabtak ki reklámfelügyeleti bírságot sem idegen nyelvű reklámfeliratok miatt, s a vitás esetek eldöntésére hivatott Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületnek (NYTT) sem kellett állásfoglalásokat hoznia. A reklámfeliratokról, szóló törvény február közepén lépett életbe, amelynek értelmében az újonnan elkészülő, idegen nyelvű feliratok mellett - legalább ugyanakkora terjedelemben - a hirdetések magyar nyelvű változatát is fel kell tüntetni.
"A törvény hatálybalépését követően számos cég érdeklődött az iránt, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük a hirdetések elkészítésekor" - közölte Kolozsi Sándor. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) munkatársa elmondta: a szervezet maga is igyekszik ellenőrizni, hogy betartják-e a jogszabályt, azonban az általuk felfedezett idegen nyelvű hirdetések többségéről kiderült, hogy a szöveg védjegyeztetve van, azaz olyan egyedi, az adott cégre utaló reklámszöveget tartalmaz, amelyet nem kell - sok esetben nem is lenne szerencsés - lefordítani. A magyarra fordítás kötelezettsége csupán néhány szolgáltatással kapcsolatban merült fel, de ezeket az eseteket is gyorsan tisztázták. Így emiatt eddig egyszer sem szabtak ki reklámfelügyeleti bírságot.
Szintén viszonylag szerény érdeklődésről számolt be Nagy Péter. Azonban a Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az érintett cégek többségének nincs is kellő információja a jogszabály előírásairól, így az eddig nem is gyakorolt érezhető hatást a hirdetési piacra.
"Eddig egyetlen, a törvénnyel összefüggő vitás esetben sem kellett állást foglalnia az NYTT-nek" - mondta Grétsy László, a testület tagja. A neves szakemberekből álló csoportnak olyan ügyeket kellene megvizsgálni, amelyekben hirdetések szövegével kapcsolatban vitatják, hogy az abban szereplő szavak idegennek, vagy a magyar nyelvbe már beépült jövevényszónak számítanak-e. A testület eddig a hirdetések ellenőrzéséért felelős önkormányzatoktól és a fogyasztóvédelmi hatóságtól sem kapott beadványokat. Mindenesetre az év végét követően bekövetkezhet némi változás, mivel a törvény hatálya egyelőre csak az újonnan elkészített hirdetésekre vonatkozik, míg a február előtt elkészült reklámokra csak 2003. január 1-jétől érvényesek az előírások. Ezzel kapcsolatban Grétsy László elmondta: testületük szándékai szerint az év végén szélesebb körben is fel kívánják hívni a figyelmet a jogszabályra, mivel a tagok többsége is úgy tapasztalta, hogy az érintettek nincsenek kellőképpen tájékoztatva a törvény előírásairól.
