Dermesztő figyelmeztetés: eltűnhetnek a magyar élelmiszerek a boltokból, lengyel és szlovák termékek áraszthatják el a polcokat - egyetlen esély maradt
A szakmai szervezet szerint a magyar túlélés záloga a technológiai váltás és a hazai feldolgozóipar megerősítése – közölte az Agrárszektor.
Már tárgyalják a magyar fejlesztéseket, nincs más út
A magyar agrárium és élelmiszeripar szereplői számára az idei év az alkalmazkodásról és a stratégiai fejlesztésekről kell, hogy szóljon. Az Agrárközösség által szervezett háromállomásos, évnyitó szakmai esemény célja az volt, hogy olyan
konkrét megoldásokat és inspirációt adjon a gazdálkodóknak, amelyekkel közvetlenül javíthatják hatékonyságukat és csökkenthetik költségeiket.
A résztvevők hangsúlyozták: a hatékony termelés a biztosítéka annak, hogy az élelmiszerárak stabilak maradjanak, a minőség pedig folyamatosan javuljon.
Mezőgazdaság 2024: olcsóbban termeltek kevesebbet
Versenyfutás az idővel és a külföldi importtal
A rendezvénysorozat egyik legfontosabb üzenete a magyar termékek versenyképességének megőrzése volt. A szakértők figyelmeztettek, hogy a lengyel és szlovák termelők hatékonysága, az olcsóbb román munkaerő és az ottani nagy léptékű fejlesztések, a cseh élelmiszer-feldolgozási kapacitás komoly fenyegetést jelent a hazai piacra.
Alapvetően kevesek vagyunk ahhoz, hogy globális folyamatokat egyedül megfordítsunk, de azért dolgozunk, hogy a magyar élelmiszer-termelés fennmaradjon. Ha nem érjük el ugyanazt a hatékonysági szintet, amit a külföldi piacok hoznak, akkor öt év múlva már nem magyar termékeket, hanem lengyel és szlovák árut fogunk találni a polcokon. A megoldás az lehet, hogy ne csak az alapanyag-termelést tartsuk itthon, hanem a feldolgozást és a csomagolást is. Ne adjuk el külföldre az alapanyagot azért, hogy aztán drágábban, feldolgozott termékként vásároljuk vissza
– hangsúlyozta Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője.
Pályázati lehetőségek és finanszírozási stabilitás
A 2024 második felében elindult Közös Agrárpolitika (KAP) pályázatai kulcsszerepet játszanak a fejlesztésekben. 2026 a pályázati eredményhirdetés, a megvalósítás és az eredmények éve lesz, ahol a hangsúly a precíziós gazdálkodáson és az automatizáláson van. Az Agrárközösség rendezvénysorozatán elhangzott, hogy
az agrárolló 119,2 százalékkal zárult 2025 végén, ami árindexalapon azt jelzi, hogy a termelői árak emelkedése összességében meghaladta a ráfordításokét – ugyanakkor a volumen visszaesése és az ágazati sokkok (járvány, aszály) miatt sok gazdaságnál ez nem jelentett javuló jövedelmezőséget.
Nagyon nehéz év volt ez a magyar mezőgazdaság számára, és idén sem lesz könnyebb a dolgunk, hiszen úgy nyitottuk az évet, hogy az EU aláírta a szabadkereskedelmi egyezményt a dél-amerikai államokkal, amely a teljes uniós mezőgazdaságra nagy hatással lesz.
Ezermilliárd forintnyi agrárberuházás érkezhet
A fejlesztésekhez elengedhetetlen a stabil banki háttér is. Az eseményen részt vett Szabó István az OTP agrárigazgatója is, aki beszámolt a finanszírozási környezet aktualitásairól, segítve a gazdákat a hiteltermékek és a támogatások optimális összehangolásában:
A következő 2-3 évben 2500–3000 milliárd forintnyi agrárberuházás valósulhat meg.
A beruházási támogatások kihasználása nem csupán pénzügyi segítség, hanem valódi versenyelőnyt jelent. Azok a vállalkozások, amelyek időben elindítják beruházásaikat, legyen szó korszerű technológiáról, öntözés fejlesztéséről, állattartótelep modernizációról vagy élelmiszeripari bővítésről, automatizálásról – stabilabban vészelhetik át a piaci ingadozásokat, és megerősödve kerülhetnek ki a válságokból.
