Ursula von der Leyen megtámadja a fosszilis tüzelőanyagokat — nap- és szélenergia-robbanást jósol az Európai Bizottság elnöke
Az EU versenyképességéről szóló vitában az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az EU globális súlya gazdasági erejétől függ, a versenyképesség pedig nemcsak a jólét, hanem a biztonság és a demokrácia alapja is.
Az energiaunió kiteljesítésével kapcsolatban rámutatott: az energiaárak továbbra is túl magasak és ingadozóak, részben az összeköttetések hiánya és a fosszilis energiahordozóktól való függés miatt.
2025-ben a gáztüzelésű villamos energia ára átlagosan meghaladta a 100 eurót megawattóránként, míg a napenergia 34 euróba, a nukleáris energia 50-60 euróba került.
– nyilatkozta, majd hozzátette: tavaly először fordult elő, hogy az EU-ban több villamos energiát termeltek nap- és szélenergiából, mint fosszilis forrásokból együttvéve. A számok tehát magukért beszélnek.
Nemcsak tiszták, biztonságot is nyújtanak
„Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiák nemcsak hazaiak és tiszták, hanem nagyobb függetlenséget és biztonságot is nyújtanak, és csökkentik a költségeket. Ezért fektetünk ma jelentős összegeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákba” – jelentette ki. A kereskedelemről szólva hangsúlyozta: a stratégiai függőségek csökkentése érdekében az EU-nak megbízható partnerekkel kell bővítenie kapcsolatait. Közölte:
2025-ben megállapodás született Mexikóval, Indonéziával és Svájccal, aláírták a Mercosur-országokkal kötött egyezményt, valamint Indiával „minden idők legnagyobb” szabadkereskedelmi megállapodását, amely kétmilliárd fős piacot és a globális bruttó hazai termék (GDP) 25 százalékát érinti.
Nem csak az Európai Unióról van szó
További tárgyalások zajlanak Ausztráliával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és az Egyesült Arab Emírségekkel. Elmondta továbbá, hogy az egységes piac elmélyítésére az Európai Bizottság javaslatot tesz az úgynevezett „28. rezsimre”, amely egységes és egyszerű szabályrendszert biztosítana a vállalkozások számára az EU egész területén. A tervek szerint a cégek 48 órán belül, teljesen online bejegyezhetők lennének, egyszerűbbé válna a határon átnyúló működés és a finanszírozáshoz való hozzáférés. Mint mondta, az Európai Bizottság évente 15 milliárd euróval kívánja mérsékelni a vállalkozások adminisztratív költségeit, és fellépne a tagállami túlszabályozás ellen, amely szerinte további akadályokat teremt az egységes piacon.
Ez az egység és a sürgősség pillanata. Így tesszük Európát gyorsabbá és erősebbé
– fogalmazott a bizottsági elnök.
Hanyatlik az Európai Unió versenyképessége
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában leszögezte: az európai versenyképesség hanyatlásának legfőbb oka a magas energiaár. Gál szerint amíg az európai vállalkozások a globális versenytársaiknál többször magasabb energiaárakat fizetnek, addig nem áll meg a versenyképesség mélyrepülése. Úgy fogalmazott: Brüsszel ideológiavezérelt döntései tovább rontanak a helyzeten. Példaként említette az orosz energia kivezetéséről szóló rendeletet, amely álláspontja szerint emeli az árakat és veszélyezteti a közép-európai országok energiabiztonságát.
Az energiaellátás számunkra fizikai, nem ideológiai kérdés
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a leginkább érintett tagállamok akaratát figyelmen kívül hagyva írják át a szabályokat.
Ukrajna finanszírozása fontosabb a bizottságnak, mint az energiabiztonság
Az Európai Parlament-képviselő megjegyezte: Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt támadja meg a rendeletet. Gál Kinga hozzátette, hogy
nem engedik, hogy a családok rezsiszámlái a háromszorosukra emelkedjenek, és ellehetetlenüljenek a vállalkozások. „Megvédjük a magyar családokat, a rezsicsökkentést és Magyarország energiabiztonságát.”
Továbbá bírálta az Ukrajna finanszírozására szánt jelentős uniós forrásokat is, köztük a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte adósságspirálba taszíthatja Európát és tovább ronthatja a versenyképességi kilátásokat. Hozzátette:
a Zöld Megállapodás „túlkapásai” és a „gazdákat veszélyeztető” Mercosur-megállapodás szintén súlyosbítják a helyzetet.
Az egyszerűsítési törekvéseket üdvözlendőnek nevezte, ugyanakkor úgy vélte, azok „csak szépségtapaszt jelentenek a súlyos sérülésre”, miközben a terheket maga az Európai Bizottság rótta ki. A képviselő az ideológiai alapú döntések helyett irányváltást, konkrét energiaár-csökkentő intézkedéseket és az európai emberek érdekeit szolgáló politikát sürgetett.
