Esélytelen pályakezdők
Számottevően befolyásolja a munkaerő-piaci pozíciókat az életkor; a legidősebbek mellett általában a legfiatalabb munkavállalói korosztály elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, s ezen belül a pályakezdőkkel szemben - elsősorban gyakorlati ismereteik hiánya miatt - erős munkáltatói diszkrimináció is tapasztalható - állapította meg Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH osztályvezetője. A Foglalkoztatási Hivatal adatai azt mutatják: tavaly megtorpant a regisztrált pályakezdő munkanélküliek számának évek óta tartó csökkenése. Ebben az évben az előző évinél átlagosan 2,8 százalékkal több pályakezdő fiatal szerepelt a munkaügyi központok nyilvántartásában. Mindemellett az előző évhez képest 10 százalékkal csökkent azok száma, akik aktív munkaerő-piaci programokban vesznek részt. Ennek részben az az oka, hogy egyre kevésbé népszerű mind a munkaadók, mind a fiatalok körében a kifejezetten pályakezdőket támogató programok közül az, melynek keretében a gyakorlati képzés helyén tovább foglalkoztatják az utób-biakat. Emiatt indokolt a feltételek javítása, vagy akár ennek a támogatásnak a megszüntetése - vélik szakértők.
Hét éve működik országszerte a pályakezdők elhelyezkedését segítő program, melynek keretében a munkaügyi központok kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdő fiatalok segítésére úgy, hogy a munkaadókat is érdekeltté próbálják tenni alkalmazásukban. A Fővárosi Munkaügyi Központ kifejezetten erre a célra hozott létre ifjúsági irodát azzal a céllal, hogy a tanulmányaik befejezése után elhelyezkedni nem tudó fővárosi pályakezdő fiatalokat álláskeresési fortélyokkal, képzésekkel segítse - tájékoztatott Hágen Tímea, az ifjúsági iroda illetékese.
A munkaadókat három támogatási formával próbálják érdekeltté tenni abban, hogy pályakezdőket alkalmazzanak. Munkatapasztalat-szerzés támogatásban az a munkaadó részesülhet, aki vállalja, hogy legalább napi 4 órában, legalább 360 napig foglalkoztatja szakképzettségének megfelelő munkakörben azt a pályakezdőt, aki a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatás mértéke a munkabér 50-100 százalékáig terjedhet, mértéke havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb havi munkabér (50 ezer forint) másfélszeresét, középfokú szakképzettség esetében a kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdőnél a két és félszeresét. Az előzőeken túl a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető. Ha a munkaadó nonprofit szervezet, akkor az eddig meghatározott támogatáson felül átvállalhatók a tb-, munkaadói járulékok - magyarázta Hágen Tímea, aki hozzátette: ezt a támogatási formát elsősorban irodai adminisztratív, pénzügyi, valamint fizikai munkakörök betöltéséhez veszik igénybe a munkaadók, de jelentős a felsőfokú végzettségűek száma is.
Foglalkoztatási támogatást az igényelhet, aki legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesítette a pályakezdőt, és szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja foglalkoztatását legalább napi hat órában, legalább 360 napra. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdő foglalkoztatása a szakképzettség megszerzését követő 90 napon belül megkezdődjön. A segély mértéke a jogszabályban megállapított, az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. További segítségként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető. Ebben a támogatási formában elsősorban vendéglátó-ipari szakmát végzett fiatalokat foglalkoztatnak.
A munkáltató részére legfeljebb egyéves időtartamra nyújtható foglalkoztatásbővítő bértámogatás, melynek mértéke a munkabér 50-100 százalékáig terjedhet. A támogatás feltétele, hogy a pályakezdő a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig működjön együtt a munkaügyi központtal. Ezt az eszközt a munkáltatók szintén irodai, illetve fizikai munkakör betöltésére igénylik.
Ezt a támogatási formát például a 18-20 főt foglalkoztató VOFA Kft. az idén először vette igénybe két pályakezdő - egy reklám és marketinges középfokú végzettségű, valamint egy szintén középfokú végzettségű mérlegképes könyvelő - esetében. A munkaügyi központ a bruttó keresetük - mely kismértékben haladja meg a minimálbért - 100 százalékát téríti, a munkaadót tehát csak a járulékok terhelik. Fazekas Józsefné ügyvezető igazgató szerint jóval nehezebb pályakezdőkkel dolgozni, mint tapasztalt alkalmazottakkal, ezért szerencsés, hogy a betanulási időszak alatt támogatásban részesülnek.
A pályázatkészítéssel és -figyeléssel foglalkozó LLanden Consulting Kft. kilenc alkalmazottja közül három pályakezdő, őket a cég munkatapasztalat-szerzési támogatás keretében, titkárnői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatja. A munkaügyi központ a fiatalok bérének 80 százalékát állja - tájékoztatott a vállalkozás ügyvezetője, Luterán Zoltán, aki egyébként olyannyira elégedett ezzel a támogatási formával, hogy ügyfeleinek is ajánlja.
A pályakezdők rossz elhelyezkedési esélyeit egyébként a munkaadói szervezetek képviselői a hazai képzési rendszer hiányosságaival magyarázzák (VG, 2002. aug. 7., 1. o.). Szerintük a pályakezdő fiatalok alkalmazásakor gondot jelent a gyakorlati ismeretek nagyfokú hiánya, ami részben abból adódik, hogy a hazai iskolarendszer "érdeke" a minél hosszabb ideig tartó tanulás. (TTE)
