Alulfizetett mérnökök?
Bár a mérnökök társadalmi megítélése magas, keresetük mértékében ez nem tükröződik vissza. Eperjesi Erzsébetnek, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadójának számítása szerint havi bruttó fizetésük a tavalyi évben nem érte el a 200 ezer forintot, míg a nemzetgazdaság egészében a havi bruttó átlagkereset 104 ezer forint volt. Egy az idén munkába álló, pályakezdő informatikai mérnök alapfizetése a Hewitt Inside adatai szerint átlagosan 168 ezer forintot tesz ki, egy műszaki vagy természettudományi diplomával rendelkező pedig havonta 173 ezret keres. Viszont ha az informatikus történetesen igazgatói posztot tölt be, akkor már közel négyszer akkora honoráriumot kap, mint pályakezdő kollégája.
A frissen végzett mérnökök körében mind a munkanélküliek, mind a gazdaságilag inaktívak aránya elmarad az egyetemi végzettségűek országos mutatóihoz képest, de sajnos növekvő tendenciát mutat - tájékoztatott Tóth Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrierközpontjának vezetője. A munkaviszonyban foglalkoztatott pályakezdő mérnökök aránya az idén 76 százalékra esett vissza, szemben az 1999. évi 82-vel, megtörve ezzel a három éve tartó folyamatos növekedési trendet. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy körükben növekedett a munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozások száma. Sok mérnök önszántából dönt a vállalkozás beindítása mellett, ugyanis csak így látja lehetségesnek szakmai tudásának állandó frissítését.
A egyetemet végzettek havi bruttó jövedelme 150-300 ezer forint között alakul, egyötödük keres 300 ezer fölött - sorolta Tóth Sándor, aki szerint a fiatal mérnökök semmiképpen sem tekinthetők alulfizetettnek, ugyanakkor ez az állítás talán igaz lehet az idősebb generációra, melynek tudása mára esetleg már elkopott.
A viszonylag alacsony fizetések Andor Béla, a budapesti és Pest megyei mérnökkamara elnöke szerint arra vezethetők vissza, hogy az esetek legnagyobb részében alkalmazottként foglalkoztatják a mérnököket. A mérnökök egy másik része egy-két fős kisvállalkozásnál, mérnöki irodában dolgozik, ám ez kevésbé jellemző az idősebb generációra, melynek alig van menedzseri, pénzügyi, egyszóval gazdálkodási ismerete - felelte lapunk kérdésére Andor Béla.
Szerinte arra is visszavezethető a mérnökfizetések alacsony mértéke, hogy az általuk kifejlesztett magas színvonalú műszaki termék önmagában nem garantálja a sikerességet. A cégen belül azért is marad el sokszor a mérnökök fizetése a kereskedők, a pénzügyesek, a marketingesek juttatásai mögött, mert a termék sikerességében az ő tevékenységük is jelentősen közrejátszik - tette hozzá. (TTE)
