Újratárgyalnák a szerződéseket

Hétéves történetének legnehezebb időszaka következhet a Sláger Rádió számára, miután az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 15 napos hatállyal múlt pénteken felmondta a rádió műsor-szolgáltatási jogát. Szakértők ugyanakkor arra hívják fel az ORTT figyelmét, hogy módosítani kellene a díjak kiszabásának módszerén.

A jelenlegi rendszer szerint fix, több évre szóló kontraktusokat kötöttek a felek, míg Matkó István vezetésével a Viharjelzés a rádiófrontról című tanulmány szerzői a bevételek alakulásához igazodó, adótípusú díjakat javasolnának.

A két nagy országos kereskedelmi adó, a Sláger Rádió Rt. a Danubius Rádióval 1997-ben egy időben kapott országos hálózatra engedélyt az ORTT-től. A Sláger 4,05 milliárd, a Danubius pedig 4,12 milliárd forintért kapta meg a műsor-szolgáltatási jogot.

A Sláger tavaly év vége óta nem fizeti a koncessziós díját, amely a késedelmi kamatokkal együtt immár meghaladja az 1,5 milliárd forintot - derül ki az ORTT tájékoztatójából.

Amennyiben december 8-ig nem rendezi adósságát a rádió, megszűnik műsor-szolgáltatási joga - mondta lapunknak Bogdán Tibor, az ORTT jogi képviselője. A Sláger azonban időközben bírósági keresetet nyújtott be a felmondási határozat érvénytelenítésére. Információink szerint egyébként a Sláger fizetőképtelensége nem egyedüli eset, mert más rádió sem tud maradéktalanul eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Mark West, a Juventus vezérigazgatója szerint minden adó küzd a magas sugárzási díjakkal.

A rádiós piac szabad versenyét cáfolja az is, hogy amíg a Sláger Rádió egy főre eső műsor-szolgáltatási díja 500 forint, addig a manapság már országos hálózat kiépítésére törekvő Rádió 1 mindössze 56 forintból éri el hallgatóját. Az országos hálózat kiépítését a médiatörvény maga is engedi, amelynek következtében a Juventus mellett a Rádió 1 is szinte országos adóként szólhat, miközben a piac két alapító szereplője, a Danubius és a Sláger éves koncessziós díjának töredékét fizetik. A rádiós piac változását ugyanakkor a budapesti zenei adók előretörése és a közszolgálati rádiók helyzetének romlása határozza meg: a kiemelten fontos fővárosi körzetben a nemrégiben kiosztott négy újabb frekvenciával (a Tilossal, a BBC-RFI-vel, a Műsor-Hanggal és az FM 4-gyel) együtt már 21 állomás működik, ami 15-30 százalékkal több, mint néhány európai fővárosban.