Bérmegállapodás kérdőjelekkel
A versenyszférában átlagosan 5,2 százalékkal kell emelni a bruttó kereseteket ahhoz, hogy teljesüljön a OÉT-ben elfogadott 4,5 százalékos reálbér-emelkedés - tudta meg a Világgazdaság. A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatásából látszik, hogy a versenyszférában foglalkoztatott 1,56 millió munkavállaló közel 80 százalékánál - vagyis az évi 1,65 millió forint alatt keresőknél - ennél alacsonyabb, legfeljebb 4 százalékos béremelés is elég, sőt, egyes ágazatokban a bruttó kereset csökkenése esetén is teljesül a reálbérszint megcélzott emelkedése. Ez úgy lehetséges, hogy jövőre csökken a bérek adóterhelése, így kisebb nominálbér-növekedés esetén is több marad a borítékban. Az ipari szektorban például 1,6 százalékos keresetcsökkenéssel is teljesül az OÉT-ben elfogadott reálbér-emelkedés.
A múlt pénteki megállapodás átláthatóságát és betarthatóságát viszont rendkívül gátolja, hogy nem év eleji nominális bruttó béremelésben, hanem éves átlagos reálbér-növekedésben állapodtak meg a felek. Ahhoz, hogy a megállapodás tartható legyen - és így a gazdaságpolitika számára világos eredmény szülessen -, a vállalatoknak az átlagos reálkereset-növekedésből ki kellene számítaniuk a kívánatos év eleji bruttó béremelkedés mértékét.
Ehhez ismerniük kellene a jövő évi inflációt, az idei évközi emelések áthúzódó hatását, és - a személyi jövedelemadó változásából fakadóan - a nettó és bruttó bérfolyamatok közötti különbséget.
Az átlagos reálkereset-növekedés tervezett üteme magasabb, mint a jövőre várt GDP-bővülés: 2003-ra a Reuters által megkérdezett szakértők konszenzusos előrejelzése alapján 4 százalékos gazdasági gyarapodásra számíthatunk. Ez azt mutatja, hogy nem következik be a választási évet követő hagyományos visszarendeződés, amelynek során négyévente - hol csendesebben, hol zajosabban - kiigazítják a gazdasági racionalitástól elszakadó bérfolyamatokat.
A reálbér-indexálás irányába történő elmozdulás a gazdaság alkalmazkodóképességét jelentősen veszélyeztető lépés - értékelte a jegybank tegnapi közleményében a megállapodást, hozzátéve, hogy ez a módszer nem segíti elő az ár- és bérvárakozások összehangolását. Nominális bruttó bérajánlás hiányában megnőtt a koordinálatlan, így a jelzett szintet meghaladó nominális bérnövekedés kockázata - teszik hozzá a monetáris tanács tagjai. (További cikkünk a 10. oldalon)
Figyelembe véve az ajánlást, a várható inflációt és a személyi jövedelemadó változásait, nemzetgazdasági átlagban 7,5-8 százalékos éves átlagos bruttó bérnövekedés feltételezhető - végez gyors számítást Barcza György, az ING Bank makroelemzője. A jegybank inflációs előrejelzése ezzel 6 százalékos bérinfláció feltételezésével készül, vagyis az ajánlás betartása ennél magasabb növekedést okoz. Ez körülbelül 0,4 százalékkal emelheti meg az MNB inflációs előrejelzését, ami a maximálisan 4,5 százalékos célon kívüli prognózist jelentene.
Nem kedvező a helyzet vállalati szempontból sem. A forint árfolyama várhatóan jövőre is erős marad, a világgazdasági konjunktúra várat magára, ráadásul a legfőbb kereskedelmi partnernek számító Németország helyzete kifejezetten rossz - értékeli a helyzetet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.
A közelmúltban kezdődtek meg a bértárgyalások a Jászberényi Aprítógépgyárban, s Kármán Antal elnök szerint februárban várható majd végleges döntés. A béremelés bruttó öt százalék lehet január elsejei visszamenőleges hatállyal. A cégvezetés a recesszió és a forinterősödés miatt olyan megállapodást szeretne kötni, mely rögzíti: fél évkor felül lehessen vizsgálni a bérmegállapodást.
Egyelőre nincs esély arra, hogy a javasolt béremelést végre tudjuk hajtani - hangsúlyozta Kozsik László, a Forte Rt. vezérigazgatója. Ennek fő oka, hogy a dollár forinthoz képesti gyengülése tetemes veszteséget okozott a társaságnak. A Forténál most készítik a jövő évi tervet, s amennyiben csökkentik a létszámot, elképzelhető, hogy lesz béremelés.
A Matáv Rt. 2003-ra megvalósuló bérfejlesztése éves szinten átlagosan 6,4 százalék lesz. Ennek részeként 2003. április 1-jétől általános bérfejlesztésként 7 százalékos emelésre kerülhet sor, míg az év hátralévő részében még 1,5 százalékos növelésre lesz lehetőség. Nincs döntés a béremelésről a Karamell Sütő- és Édesipari Rt.-nél, ez jövő február-márciusra várható. Kőrösi András vezérigazgató elmondta: először pontos információt kell kapniuk az alapanyagok és szolgáltatások áráról, s szeretnének pontos képet kapni az információ jövő évi mértékéről is. Figyelik azt is, hogy versenytársaik milyen mértékű béremelést hajtanak végre.
A jövő évi tervezésnél is figyelembe veszik az ajánlást, de a saját érdekképviselettel egyeztetve emelik a béreket - közölte Szilágyi László vezérigazgató, az átlagosan 350 főt foglalkoztató Várda Drink Rt. vezetője. A minimálbéren felül évente átlag 5 százalékos emelést hajtottak végre az elmúlt években. Kizárt, hogy tartani tudják a megállapodásban foglaltakat - mondta Szabó Zsolt, az átlagban 270 főnek munkát adó hatvani Arany Fácán Konzervgyár 1934 Kft. ügyvezető igazgatója. Az ok igen egyszerű: mivel termékeik 60 százaléka exportra megy, a forint erősödése olyan mértékű veszteségeket okoz, hogy béremelésre alig jut.
A nyíregyházi Diruváll Ruházati Kft.-nél egyelőre még nem döntöttek a jövő évi béremelés mértékéről - nyilatkozott a társaság ügyvezető igazgatója. Holp János utalt arra, hogy a társaság öt százaléknál többet nem tud vállalni, mert ez elviselhetetlen terheket róna a vállalatra. Ezért a szakszervezetek által követelt 6-6,5 százalékot semmiképpen nem tartja elfogadhatónak. A cég vezetője utalt a szakmát közismerten súlyosan érintő forinterősödésre, ami a legtöbb ruhaipari cégnek jelentős károkat okozott. A társaság gyártási kapacitásainak 20 százalékát a bérmunka köti le.
