Új utak a hazai áramnak
Ebben az évben két jelentősebb hálózatfejlesztési program előkészítése, illetve kivitelezése kezdődött el az MVM Rt.-nél. A Békéscsaba-Sándorfalva 400 kilovoltos távvezetéki összeköttetés kiépítéséhez minden szükséges szerződés létrejött. A kivitelező az Ovit Rt. A mintegy 90 kilométeres távvezeték alapozásával mintegy hétmilliárd forintba kerül az összeköttetés megteremtése, amivel 2003. december 31-ig kell végezniük - mondta lapunknak Tari Gábor, a társaság hálózati főmérnöke.
A másik, a magyar villamosenergia-rendszer, de elsősorban Pécs és térsége ellátásbiztonsága szempontjából fontos program a Paks-Pécs ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték és a hozzá tartozó új 400/120 kilovoltos alállomás megépítése. Ez közel 14 milliárd forintos beruházás. Az oszlopok bő felét már lealapozták, és a szükséges szerződéseket megkötötték. E fejlesztésnek 2004. december 31-re kell befejeződni. Tari Gábor szerint várhatóan 2005 első felében kerülhet sor a próbaüzemre. Ez utóbbi fejlesztés a térség számára a nyugat-európai villamosenergia-rendszerben (UCTE) elvárt, úgynevezett "n-1" elv teljesítéséhez is szükséges. Ez a hálózatbiztonsági elvárás azt jelenti, hogy a hálózat bármely egy elemének elvesztésekor a rendszer működése zavartalanul folytatódhat.
A 2005-2010 közötti időszakban több új nemzetközi, illetve hazai összeköttetés kiépítését is tervezi az MVM Rt. Szó van például a Paks-Pécs távvezeték esetleges "folytatásáról" Horvátország felé. A viszonylag rövid távvezeték építési költségeit a magyar oldalon ma 3,5-4 milliárd forintra becsülik az MVM Rt. szakemberei, s további 1-1,5 milliárd forintot kell a pécsi alállomás bővítésére fordítani.
A szombathelyi térség ellátásbiztonsága szempontjából fontosnak tartják a Győr-Szombathely közötti 400 kilovoltos öszszeköttetés kialakítását. Ez az alállomás-kiépítéssel együtt 15-16 milliárd forintba kerülne, 2006 táján kerülhet napirendre, a döntés előkészítése tart.
Egyelőre továbbra is csak tárgyalnak a szlovák partnerrel, a Sajóivánka-Rimaszombat közötti távvezetéki kapcsolatról. Tari Gábor elmondta, hogy a szlovákok Rimaszombat helyett Kassa térségébe szeretnék bekötni ezt a vezetéket. Ám ehhez a legrövidebb út az Aggteleki Nemzeti Parkon át vezet, ezért a magyar fél nem tudja támogatni ezt a megoldást. Ez a fejlesztés is a régió ellátásbiztonsága szempontjából és a szűkös szlovák-magyar hálózati keresztmetszet bővítése miatt lényeges. A magyar oldalon, mai áron a távvezeték és az alállomási bővítés 5-6 milliárd forintba kerülne.
A távolabbi tervek között szerepel a Békéscsaba és Nagyvárad, illetve Arad közötti, 400 kilovoltos kapcsolat megteremtése, esetlegesen a két erdélyi város között építendő távvezeték úgynevezett felhasításával. Hosszabb távon az MVM célszerűnek tartja a 750 kilovoltos ukrán-magyar távvezeték 400 kilovoltra történő átállítását Debrecen-Albertirsa között. Ez a távvezetéki kapcsolat Ukrajna és Oroszország esetleges UCTE-vel történő szinkronkapcsolódása esetén egyébként is felértékelődne.
Tari Gábor jelezte, az uniós országokban is gond, hogy jelenleg nincs, ami fejlesztésre ösztönözné a hálózati társaságokat, jóllehet bizonyos pontokon olykor komoly probléma a hálózati kapacitások szűkössége.
Az Olaszországba irányuló francia export jelentős része például Svájcon megy keresztül, ezért egyes időszakokban ott szűkké válik a keresztmetszet. Hasonló a helyzet a Benelux államok és Franciaország között is.
