Kétes jogalapra helyezkedve irracionális mértékű terheket ró a távközlési versenypiac résztvevőire az a néhány napja kihirdetett kormányrendelet, amely aránytalan befizetési kötelezettséget ír elő az alternatív távközlési szolgáltatókra, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban az egyik legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot - véli az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE). A többek között az ETel Kft.-t, a Pantel Rt.-t és a UPC Magyarország Kft.-t is tömörítő ATSZE nem tudott megállapodni az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal (IHM) az egyetemes távközlési támogatási alapba (etta) történő befizetések ügyében.

Az IHM az ez évre vonatkozó, ettába való befizetéseknél a kábeltévés és internetszolgáltatói cégek terhelésének radikális csökkentésére ígéretet tett, a jogbiztonságra hivatkozva azonban a 2002-re vonatkozó és február 28-ig befizetni kötelező összegek esetében nem tett engedményeket. Az ATSZE tiltakozását lényegében ez a lépés váltotta ki.

Az etta a szociális telefoncsomagokon keletkező szolgáltatói veszteségek kompenzálására jött létre. Szociális csomagot jelenleg csak a korábbi monopoltársaságok nyújtanak, az alap feltöltésére azonban az összes magyar távközlési cég - nettó bevételének egy százalékával - kötelezett. Az alap tervezett 2002-es költségvetése közel 10 milliárd forint, melynek körülbelül egytizedét az alternatívok fizetik be. A jelenlegi állapot szerint az ettából csak a korábbi monopolcégek igényelhetnek pénzt, vagyis az általuk nyújtott szociális csomagokért cserébe összesítve mintegy egymilliárd forint kompenzációt kapnak. Az előzetes becslések szerint csak a Matáv Rt., s esetleg a Vivendi Hungary Telecom Rt. zárhatja pozitívan a rájuk eső befizetés és kivét mérlegét, vagyis a közös kalapba öszszedobott pénzek döntő része a két céghez kerül.

Az alternatívok szerint a rendelet elviselhetetlen többletterhet jelent számos, a korábbi monopolszolgáltatóval versengő távközlési társaság számára, és súlyosan gátolja azok működését. Az alappal, illetve az abba történő be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályaik miatt az ATSZE elkészítette alkotmánybírósági beadványát, és az alternatívok további jogi lépéseket is tesznek. (TZ)