Tompítják a forinthatást

Válságintézkedésekkel igyekeznek a hazai vállalatok a számukra még mindig erős forint kedvezőtlen hatásait tompítani. Kiadásaik megkurtítása gyakran az idei fejlesztések visszafogásával, a béremelések elmaradásával (Knaus), helyenként elbocsátással (Forte, Hollóházi Porcelángyár) járt. Az előremenekülést több helyen a hatékonyság javítása jelenti (Continental Teves). Kockázatos azonban kivonulni a most ráfizetéses piacokról, s nem egyszerű helyettük újakat szerezni, ahogyan a hazai beszerzést importra váltani sem. Vannak persze vállalatok, amelyeknél az export okozta veszteséget kiegyensúlyozza az importon elért haszon (ABB), vagy amelyeknek az erős forintnál fontosabb az euró és a dollár árfolyamának alakulása (Malév). A forint átmeneti gyengülése idején lehetett olyan határidős devizaügyleteket kötni (a devizabevételt előre rögzített árfolyamon egy későbbi időpontban eladni), amelyek révén akár 248-250 forintos árfolyamon is eladhatta egy exportőr devizabevételét, vagy annak egy részét. Mint Botka József, a lakókocsit gyártó Knaus Tabbert Magyarországi Kft. gazdasági igazgatója elmondta, e módszer - melynél egy kalkulált árfolyamot rögzíthetnek hoszszabb távra - is csupán egy bizonyos időszakban jelenthet átmeneti segítséget.

Ezért a Knaus is a költséggazdálkodás szigorítására összpontosított. Elmaradt a béremelés, nem egy beszállítóval új, előnyösebb szerződést kötöttek, s az eddiginél nagyobb haszonkulcsú terméket is felvesznek a gyártmánypalettára.

Cégünk eredményességét természetesen befolyásolja az erős forint, bár az alkatrészek egy részét importáljuk, s ez némiképp javítja a helyzetet. Miután azonban a tendencia várható volt, a felkészülést már korábban megkezdtük - tájékoztatta lapunkat az egyebek között autókhoz való fékrendszereket gyártó veszprémi Continental Teves Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Pápai Tamás. Előre menekülve új, magasabb áron értékesíthető termékek bevezetése mellett jelentősen automatizálták a termelést, de ezt nem az alkalmazotti létszám rovására tették. A termékkörét a múlt évben két alkalommal is bővített társaság tavaly 10 százalékkal növelte munkatársai számát, amely megközelítette a 900-at.

A nagyrédei Szőlőskert Rt. mintegy 150 millió forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni az erős forint miatt. Bárdos Benjámin borászati igazgató elmondta, hogy az elmúlt évben előállított 93 ezer hektoliter borból 73 ezer hektót szállítottak külföldre, elsősorban nyugat-európába, ami a hazai borexport 10 százaléka. A kisebb volumenű japán, illetve észak-amerikai exportot még inkább érinti a dollár árfolyamának csökkenése. A részvénytársaság 1,5 milliárd forint árbevételt tervezett az exportból, ám az erős forint miatt tízszázalékos veszteséget kénytelen elkönyvelni.

A 105 alkalmazottat foglalkoztató feldolgozó nagyüzem az idén mindenképpen szeretné elkerülni a hasonló veszteséget, hiszen az újabb, több mint százmilliós bevételkiesés már nehéz helyzetbe hozná a borexportőrt. Szerencsére az elmúlt évben jobb minőségű és kevesebb bor készült, nincs túlkínálat a piacon, így az árat 10-20 százalékkal sikerült növelni.

A részvénytársaság saját költségeit elsősorban alacsonyabb szőlőfelvásárlási árral csökkenthetné, ám az igazgató szerint ezzel a termelők kerülhetnének nagyon nehéz helyzetbe. Dolgozói létszámcsökkentésre egyelőre nem gondolnak, ám ha továbbra is túl erős marad a forint, akkor ilyen jellegű költségmegtakarításra is kényszerülhetnek.

A Forte Rt.-nél a dollárelszámolású szerződéseket igyekeznek euróalapúra áttenni, kivonulnak a veszteséges piacokról, s harmincszázalékos leépítést hajtanak végre. Deficites termelése miatt száz fővel csökkenti létszámát a Hollóházi Porcelángyár is. Ugyanakkor az ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, Sólyom Ferenc úgy véli, hogy a leépítés is sok pénzbe kerül, ráadásul rövid távú megoldás. Az esetleges piacváltás pedig hosszú éveket vesz igénybe.

A termelőcégeknél a hozzáadott érték eléri a hatvan százalékot, így az import olcsóbbá válása sem könnyít a helyzeten. Fejlesztésre nem jut pénz, s kevesebb munka jut a beszállítóknak is, hiszen az iparágban recesszió is van. Nemcsak a gépiparnak, hanem a nagy exportőr tartósítóiparnak is tetemes a vesztesége az erős forint miatt. Az elmúlt negyedévben ez közel kétmilliárd forintra rúgott - tudtuk meg Ábrahám Tibortól, a Kecskeméti Konzervgyár vezérigazgatójától.

A Malév árgus szemekkel figyeli a dollár és az euró keresztárfolyamát. A magyar légitársaság külföldi bevételeinek zöme euróban képződik, kiadásai közül pedig a műszaki jellegűek többsége dollárban. A dollár folyamatos gyengülése ily módon kedvező a cégnek.

Az ABB magyarországi érdekeltségét nemigen érinti az erős forint kedvezőtlen hatása, mert a kedvező árfolyam mellett importált alapanyagra rakódik az a hozzáadott érték, ami azután a külföldön eladott termék árában megjelenik - közölte lapunkkal Hegedűs A. Péter, az ABB Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója. Az amerikai-magyar kereskedelmi kamaránál végzett felméréskor kiderült: a mintegy hatszáz tag kétharmadát érinti kisebb-nagyobb mértékben hátrányosan a forint túl magas árfolyama.