Jövőképből vizsgázik az ország
Az EU egy világos, könnyen végrehajtható fejlesztési programsorozat kialakítására biztatta Magyarországot - számolt be a háromoldalú egyeztetés tapasztalatairól Veress József, a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (NFTH) vezető tanácsadója. Szerinte sokkal koherensebb, világosabb struktúrájú, fokuszáltabb lett a program a konzultációk eredményeként. A konkrét fejlesztési projektek kidolgozása az elkövetkező hónapokban az eddigieknél lényegesen több szereplő részvételével zajlik majd, az érintett tárcák, régiók, települések, szakmai és civil szervezetek, az egyes emberek partnersége nélkül ugyanis nehéz lenne a kijelölt célokat elérni. Kérdésünkre, hogy a majdani magyar EU-polgár számára konkrétan mit jelent a jövedelemkülönbségek csökkentése, kifejtette: a megvalósuló projekteken keresztül először a közvetlenül érintettek érzékelik majd a kedvező hatást, ám idővel áttételesen az egész társadalom haszonélvezője lesz a beruházásoknak. A magyar költségvetési fejlesztés rendelkezésre álló forrásainak mintegy 55-60 százaléka a csatlakozás után az unió strukturális és kohéziós alapjaiból igen jelentős közösségi támogatással bővül. Ekként lényegesen több pénz jut majd az infrastruktúra modernizációjától a képzési programokon át a mezőgazdaság, a vidék átalakításáig egy sor olyan területre, amelyek fejlesztését az Európai Unió támogatja.
Az első három év rendkívül komoly tanulási időszak lesz, amely során az egész ország vizsgázik - vélekedett az NFTH vezető tanácsadója. "Egyszerre vizsgázunk jövőképből, fejlesztési elképzelésekből, megvalósítási elszántságból, következetességből, s élesben a pénz, a fejlesztési források hasznosításából" - állítja Veress József. A 2004. május elsejei csatlakozástól 2006 végéig terjedő időszakra kialakított NFT sikerétől függ ugyanis a 2007-től kezdődő, már hétéves és nagyságrenddel nagyobb uniós forrásokkal gazdálkodó, második NFT sikere. A remények szerint akkor már nagyon sok olyan magyar EU-polgár lesz, aki gyakorlatból ismeri az unióval való együttműködés "fogásait", és képes zökkenőmentesen összehangolni saját elképzeléseit az EU által támogatott célokkal. Rendkívül fontos megérteni az unió logikáját, amellyel hosszú távú céljait igyekszik elérni. Az egyik ilyen alapvető törekvése a foglalkoztatottság maximálása, a másik, hogy az Európai Unió 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő, legdinamikusabb, tudásalapú integrációja legyen. Ezek a célok abszolút egybeesnek Magyarország és a pályázók hosszú távú érdekeivel. Ha velük harmonizáló projektek készülnek, akkor az Európai Unió bizonyára szívesen támogatja a magyar törekvéseket.
Veress József ugyanakkor nem titkolta, hogy fáj a szíve azokért a területekért, ahol uniós támogatással a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nem lehet gyorsított fejlesztéseket megvalósítani. Ám gyorsan közölte: a társadalmi egyeztetés során érkezett javaslatok, sürgetések hatására Magyarország fontolóra vette egy átfogó fejlesztési terv elkészítését, amely az igazi nemzeti fejlesztési terv lesz. A kormány már áldását adta egy olyan stratégia kidolgozására, amely 2010 és 2020 Magyarországának jövőképét rajzolja fel. "Azért javasoltuk ezt a két időtávot, mert az Európai Uniónak is hasonló hosszú távú tervei vannak", tette hozzá, megjegyezve, hogy az átfogó fejlesztési terv nyilván indikatív stratégiát jelent majd. A kormánytól kapott feladattal összhangban az NFTH április végére tesz javaslatot a konkrét területekre, az átfogó fejlesztési terv megvalósítását szolgáló mechanizmusra és intézményrendszerre. Az EU-val közösen megvalósítandó Nemzeti Fejlesztési Tervben számos olyan terület - például a lakáskérdés, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás átalakítása vagy a kultúra - nem szerepel, amelynek átalakítására feltétlenül szükség van a korszerű Magyarország megteremtéséhez. Emellett átfogó választ kell adni arra a kérdésre, hogy melyek a hungaricumok a fejlesztésekben, amelyek Magyarországot az élvonalba emelik a világban és értékessé teszik az Európai Unió tagjai sorában.
