Olajárak: rogyadozik az OPEC, kiszámíthatatlan üzemanyagár-változások jönnek, megdöbbentő az arab ország kilépése a kartellből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Arab Emírségek sokkoló döntése, hogy kilép az OPEC-ből, nagy hullámokat ver a globális energiapiacokon, rávilágít a nagy hatalmú olajkartell repedéseire, miközben a kitermelési kvóták más tagokat is kilépésre ösztönözhetnek. A jövőben az olajárak szélsőséges ingadozásaira kell felkészülnünk, ami erős hatással lesz az üzemanyagok árára is.
A döntést többhetes rakéta- és dróntámadások előzték meg az OPEC-tag Irán részéről, miközben a Hormuzi-szoros blokádja megzavarta az exportot, nyomást helyezve az ország gazdaságának gerincére.
„Az Egyesült Arab Emírségek kilépése egy újabb fejezet a csoport változó tagságában” – mondta a CNBC-nek nyilatkozva Andy Lipow, a Lipow Oil Associates elnöke.
Ha azok az országok, amelyek betartják a kvótáikat, megundorodnak azoktól, amelyek nem, további kilépésekre számíthatunk, ami végső soron az OPEC jelentéktelenné válásához vezethet
– tette hozzá.
Az elmúlt években több ország – köztük Katar, Ecuador és Angola – is kilépett a szervezetből, a kvótákkal kapcsolatos frusztrációra vagy a nemzeti prioritások változására hivatkozva.
- Angola 2024-ben lépett ki,
- Katar 2019-ben szüntette meg tagságát.
A kartell régóta küzd az egyenlőtlen kvótabetartással: egyes tagok – például Irak és Kazahsztán – menetrendszerűen túllépik a kitermelési korlátozásokat.
„Bár az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből, nem ők az elsők, és nem biztos, hogy az utolsók” – tette hozzá Lipow. Azok az országok, amelyek belefáradtak abba, hogy OPEC– és OPEC+ partnereik következetesen megszegik a kvótákat, potenciális kilépők lehetnek.
A döntés mögött egy jól ismert feszültség áll: azok a tagok, amelyek jelentős beruházásokat hajtottak végre a kitermelési kapacitás növelésére, egyre kevésbé hajlandók elfogadni az árak támogatására szolgáló kvóták korlátozásait.
Az Emírségek márciusban napi mintegy 2,37 millió hordó olajat termelt, szemben a fenntartható, körülbelül 4,3 millió hordós kapacitásával – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adataiból.
Kilépési kockázatok
Az elemzők több olyan országot is azonosítottak, amelyek „kilépési kockázatot” jelentenek, mivel elégedetlenek az OPEC+ korlátozásaival. Matt Smith, a Kpler vezető olajpiaci elemzője Kazahsztánt nevezte meg kulcsjelöltként, utalva a tartós túltermelésére.
Kazahsztán tavaly jóval túllépte a kvótáit, így ezt akár egy lehetőségnek is láthatja a kilépésre
– mondta, hozzátéve, hogy Nigéria is figyelmet érdemel. Nigéria, Afrika legnagyobb kőolajtermelője, egyre inkább a belföldi finomításra helyezi a hangsúlyt – különösen a Dangote-finomító révén –, csökkentve az exportpiacoktól való függését, és ezzel a kvótákhoz való kötődés motivációját.
Smith szerint a Dangote-finomító felfutása lehetővé teszi, hogy az ország több olajat dolgozzon fel belföldön, és magasabb értékű üzemanyagmarzsokat érjen el. Ez csökkenti az OPEC kínálatkorlátozásra épülő stratégiájának jelentőségét, miközben növeli a volumenmaximalizálás és a finomítói profit szerepét.
Nigéria hasonló helyzetben van: nem akarják, hogy korlátozzák őket, és egyre önellátóbbá válva potenciális kilépővé válhat
– mondta. „A belföldi termelés Dangote-finomítóba terelésével Nigéria kevésbé függ a globális piaci folyamatoktól.”
Venezuela lehet a következő
A piaci megfigyelők szerint Venezuela is szóba jöhet. A termelés a vártnál gyorsabban áll helyre, és egy esetlegesen az Egyesült Államokhoz közeledő politikai környezet nagyobb rugalmasság iránti igényt hozhat. „Venezuela lehet a következő, különösen, ha a politikai vezetés egy Amerika-barát irányba mozdul” – mondta Saul Kavonic, az MST Marquee elemzője.
A Kpler szakértője szerint Venezuela azért is esélyes, mert gyorsabban növeli a kitermelést és az exportot a vártnál.
Márciusban az export meghaladta a napi egymillió hordót, először szeptember óta.
Az OPEC+ jelenleg mintegy napi 2 millió hordós kitermeléscsökkentést érvényesít 2026 végéig.
Nyolc kulcsfontosságú OPEC+-termelő – köztük Szaúd-Arábia és Oroszország – április 5-én megállapodott abban, hogy óvatosan enyhíti az önkéntes termeléscsökkentéseket: májustól napi mintegy 206 ezer hordót vezetnek vissza a piacra a 2023-ban bevezetett 1,65 millió hordós visszafogásból.
Kiszámíthatlan lesz az olajárak mozgása
Az Egyesült Arab Emírségek kilépése egy olyan időszakban történik, amikor az OPEC belső kohéziója gyengül. Több tag – például Irán, Líbia és Venezuela – szankciók vagy konfliktusok miatt mentesül a kvóták alól, ami megnehezíti az egység fenntartását.
Lipow szerint az egyenlőtlen kvótabetartás miatti elégedetlenség további kilépéseket generálhat: „Azok az országok, amelyek belefáradtak abba, hogy mások folyamatosan megszegik a kvótákat, könnyen távozhatnak.”
A csökkenő kohézió növelheti az olajpiacok volatilitását. Bob McNally, a Rapidan Energy Group vezetője szerint a fegyelem lazulása erősebb árkilengéseket eredményezhet:
A fő hatás az olajárak nagyobb volatilitása lesz.
Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy az OPEC alapvető funkciója – a piac stabilizálása – továbbra is fennmarad, még kisebb tagság mellett is. Claudio Galimberti, a Rystad Energy alelnöke szerint a csoport válsághelyzetekben – például a Covid-járvány idején – bizonyított teljesítménye a rugalmasságát mutatja. „Az elmúlt tíz évben a csoport elképesztő módon tudta egyensúlyban tartani a piacot – mondta. – Ha az OPEC+ nem lett volna jelen a Covid idején, óriási volatilitást láttunk volna a piacon.”
