Megbénult a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala
A Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom február óta gyakorlatilag leállt – közölte kedden az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Az átkelő hajók száma február 28., azaz az iráni háború kitörése óta 95,3 százalékkal csökkent.
Az ENSZ szóvivője, Stéphane Dujarric elmondta: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által ismertetett táblázatból kitűnik, hogy a Hormuzi-szoroson átkelő hajók száma február 28. óta 95,3 százalékkal csökkent. Hozzátette:
ennek hatására az élelmiszerárak 6 százalékkal emelkedtek, az Európába szállított nyersolaj ára pedig 53 százalékkal nőtt.
Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, Teherán válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost. A blokád jelentős zavarokat okozott a globális kereskedelemben, az energiaárak nagyot nőttek. A szoros újbóli megnyitása a háború befejezésére irányuló tárgyalások egyik fő vitás pontja – írta jelentésében a dpa német hírügynökség.
A Perzsa-öböl bejáratánál található vízi útvonalon jelenleg naponta mindössze néhány, főként kereskedelmi hajó halad át. Ez töredéke a február 28-át megelőző napi 125-140 átkelésnek.
Azonban az átkelők közt is volt egy kakukktojás. Mint ahogy lapunk kedden beszámolt róla, egy szankciók alá vett orosz oligarcha luxusjachtja is átjutott a blokádon. Azt nem tudni, hogy milyen megállapodás során sikerült ezt elérnie, de az biztos, hogy egy több százmillió dolláros hajót még egy brutálisan gazdag oligarcha sem kockáztatna.
Az energiaárak tendenciózusan emelkednek a háború kitörése után. Kedden is tovább araszolt egyre feljebb az olajár, miután patthelyzet alakult ki az iráni háború lezárását célzó tárgyalásokban, miközben zárva maradt a békeidőben a globális olajkereskedelem mintegy ötödét lebonyolító, kulcsfontosságú átjáró, a Hormuzi-szoros.
A Brent olajfajta hordónkénti ára így elérte a 110 dolláros szintet, ami április hetedike óta a legmagasabb érték. Irán azon javaslatát ugyanis, mely szerint a nukleáris kérdéseket csak a Perzsa-öböl hajózhatóságát feszegető kérdések után rendeznék, Donald Trump amerikai elnök kétkedéssel fogadta. Ezzel azonban a Reuters összefoglalója szerint patthelyzet alakult ki az egyeztetések során, miközben a Hormuzi-szoros továbbra is gyakorlatilag járhatatlan. Ráadásul az utóbbi napokban már nemcsak az Öböl Menti Együttműködési Tanács országaiból származó olaj képtelen elhagyni a Perzsa-öblöt, de az amerikai blokád miatt az iráni kínálat is elérhetetlenné vált.
Az iráni háború már a világ élelmiszer-termelését fenyegeti
A gazdák világszerte négy éven belül másodszor szembesülnek műtrágyaár-robbanással az iráni háború miatt. Ezúttal azonban a gabonaárak túl alacsonyak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a súlyosabb ellátási sokkot, ezért sok termelő újragondolja a vetési terveit, ami a globális élelmiszer-termelést is veszélybe sodorhatja – szemlézte a Világgazdaság a Reuters elemzőcikkét.
A Hormuzi-szoroson nemcsak a világpiacon eladott gáz és olaj jókora hányada halad át, hanem a globális műtrágya-kereskedelem jelentős része is, mivel a növényi tápanyagot nagymértékben a Közel-Keleten állítják elő. A háború miatt leálltak Katar karbamid-nitrogén-alapú műtrágya szállításai, és visszaesett a többféle műtrágya gyakori alapanyagaiként számon tartott kén és ammónia hajóztatása is.
Mivel a háború lezárása továbbra is bizonytalan, elemzők, kereskedők, műtrágyagyártók és agrárszakértők szerint ez akár rosszabb hatással is lehet a világra, mint amikor Oroszország 2022-ben teljeskörűen lerohanta Ukrajnát, azaz a világ első számú mezőgazdasági termelője a második számút.
2022-ben a magas globális gabonaárak segítették a gazdákat abban, hogy ellensúlyozzák az ukrajnai háború miatt megugró inputköltségeket. Az elmúlt évek bőséges gabona- és olajosmag-termései azonban leszorították a terményárakat.
Emiatt sok termelőnek nincs akkora bevétele, hogy elviselje a megugró költségeket. Márpedig ez csökkenti a világ mezőgazdasági termelését, mivel a nitrogénalapú műtrágyák közvetlenül befolyásolják az éves terméshozamot, valamint a minőségi mutatókat, például a búza fehérjetartalmát.
A Világélelmezési Program már március közepén figyelmeztetett, hogy 45 millió embert fenyeget éhínség, ha a szoros zárva marad, és nem jut piacra a globális műtrágyaellátás 10-12 százaléka. A tengeren szállított mennyiség harmada halad át a szoroson.
A műtrágya elérhetősége pedig várhatóan a háború lezárása után is hónapokig szűkös marad az Öböl menti gyártólétesítményekben keletkezett károk és a korlátozott alternatív forrásokért való verseny miatt.
