Lassulóban a hipermarketek
A két-három évvel ezelőttiekhez képest lelassult a hipermarketek forgalombővülésének hazai dinamikája, ugyanakkor a 400 négyzetméteresnél kisebb eladóterű boltok a multik megjelenése óta először tudták növelni piaci részesedésüket - állapította meg a GfK Piackutató Intézet a háztartások napi fogyasztási cikkekre vonatkozó beszerzéseinek folyamatos figyelése alapján.
A hipermarketek legerőtelje-
sebben 1999-ben növelték forgalmukat, majdnem megduplázva részesedésüket a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Az akkor elért 9 százalék után 2000-ben 13 százalékos részarány következett, majd 17, míg tavaly 19 százalékkal részesedtek az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok 1900 milliárd forintos forgalmából.
A GfK ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a szupermarketek vissza tudják-e szerezni korábbi erősebb pozícióikat. Elképzelhető ugyanis, hogy inkább a diszkontok felé fordul az eddiginél több vásárló a Lidl lánc várható belépésével.
A nagy eladóterű, modern bolttípusok viszont tartották piaci helyüket. A háztartások vásárlásaiból együttesen ugyanúgy 52 százalékkal részesedtek 2002-ben, mint egy évvel korábban. A kis boltok sokak által előre jelzett visszaesése egyelőre nem következett be, sőt,
még egy százalékponttal nőtt is
részesedésük a szépen fejlődő piacon.
A szervezetlen értékesítés még mindig érzékelhető súllyal bír a hazai kereskedelemben. A piacok és utcai árusok forgalomrészesedése tartósan 4-5 százalék körül van, míg az egyéb csatornák, mint például a háznál történő eladás, lassanként háttérbe szorulnak. (DK)
Tartja magát a hagyományos élelmiszer-kereskedelem
Lassul a hipermarketek forgalmának hazai bővülési üteme, viszont előretörnek a 400 négyzetméteresnél kisebb eladóterű boltok - állapította meg a GfK. Kérdés, vajon a nagy boltok kapnak-e erőre ismét, vagy elcsábítják vevőiket a diszkontláncok. A várakozásokkal ellentétben nem szorultak vissza a kis üzletek.
Munkatársunktól
-->
