Makrogazdasági hatástanulmány az nft-ről

A Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban számtalanszor elhangzott az a kritika, hogy nem elég konkrét, általánosságokat tartalmaz, nem egyértelműen számszerűsíthető a hatása. Az észrevételeket figyelembe vette az írói csapat, és az anyag végső változatába már egy makrogazdasági hatástanulmány is belekerült, ami egyébként az EU előírása is. Ez az elemzés részletekbe menően vizsgálja az NFT makrogazdaságra gyakorolt hatását. Erre a feladatra független szakértőként a németországi münsteri egyetem egyik munkatársát kérték fel, aki az intézményről elnevezett makromo-dell segítségével szimulálta az NFT várható hatásait. A modell kiválasztásának fő kritériuma az volt, hogy képes legyen az NFT különféle támogatási eszközeinek makrogazdasági hatását értékelni. A Münster-modellt Nyugat-Németországra fejlesztették ki, ahol széles körben, jó hatékonysággal alkalmazták a regionális támogatások és politikai reformok, valamint a technológiai hatékonyság hatásának elemzésére.

Ugyanakkor az NFT intézkedései elsősorban a gazdaság kínálati oldalát célozzák, a strukturális változásokat, a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését támogatják. Ezért a teljes körű hatásvizsgálathoz szükség van egy a keresleti oldalra gyakorolt impulzusokat vizsgáló eszközre is. A probléma áthidalására az OECD Interlink Magyarországgal foglalkozó alapmodelljét használták fel, és ebbe integrálták a Münster-modellt, néhány szükséges módosítást végrehajtva.

A modell három fő pillérre épül. A kínálati blokk a munkaerőpiacot foglalja magában, leírja az üzleti szektor tevékenységét, a termelést, a termelékenységet, a beruházásokat és az inflációt. A keresleti blokk a lakossági fogyasztást és a kereslet más elemeit határozza meg reál- és nominális értékben. A jövedelemelosztási rész pedig az állami és magánszektor között jövedelemtranszferekre koncentrál. Az egészet azonban még az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység (tfp) modelljével is ki kellett egészíteni, mivel a kutatás-fejlesztés és a humán erőforrásba történő beruházások a technológiai szint javításán keresztül hatással vannak a kínálati oldalra is.

A szimulációk elvégzését követően két alapesetet vetettek össze: az egyik az NFT tervek szerinti végrehajtásával járó, a másik pedig az a nélküli forgatókönyv. Ezt követően pedig az NFT-t tartalmazó változat eredményeit kivonva az a nélküli verzió számaiból, meg lehetett határozni az NFT intézkedéseinek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását.

A legfontosabb mutatószám, a GDP-növekedési ráta esetében impozáns különbség adódott (lásd táblázatunkat). Az NFT intézkedéseinek hatására a GDP-növekedés 2004-ben 2,4 százalékponttal lesz magasabb, mint az általa generálta fejlesztések nélkül lenne. Természetesen, mint minden ilyen támogatás esetében, először hatványozottan jelentkezik a keresleti hatás. A keresleti, illetve kínálati oldalra gyakorolt hatások megkülönböztetése azért is fontos, mert az előzőek rendszerint átmenetiek, míg az utóbbiak tartós hatások. A modell szerint az első NFT kifutásakor (2006-ban) és nagyjából azt követően is, az elkülönített támogatások teljes kihasználtsága esetén évente 0,8 százalékos pótlólagos GDP-növekedést indukál. A GDP volumenére vetítve ez azt jelenti, hogy Magyarország 2006-ban megtermelt bruttó hazai összterméke 4,05 százalékkal lesz magasabb az NFT jótékony hatásai következtében, mint az NFT nélküli esetben.

A beruházások 7,9 százalékkal nagyobb ütemben nőnek majd 2006-ban az NFT-nek köszönhetően, mint a támogatások által indukált hatások nélkül. A vállalatok aktivitása elsősorban az alacsonyabb effektív tőke-munkaerő költség, illetve a gyorsabb kibocsátásnövekedés, mindkettő a tfp növekedésének következménye. Ezek a számok a támogatások nem túl nagy öszszegére való tekintettel igencsak kedvező értékeknek számítanak.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a becslések csak a támogatások 100 százalékának felhasználásával teljesíthetők, amire eddig még egyetlen ország sem volt képes. Jó átlagnak 80-95 százalékos lehívási arány tekinthető, amely esetben a 0,8 százalékos pótlólagos GDP-növekedés is némileg lefelé módosul.

A GDP-növekedésnél is ígéretesebb értéket mutat a foglalkoztatottság. Az NFT megvalósulása esetén az első évben (2004-ben) 75 500, a másodikban 92 200, míg a harmadikban 107 100 fővel lehet magasabb a hazai foglalkoztatottság. A foglalkoztatottság növekedése a GDP-rátához hasonlóan egy állandó szintre áll be 2006-ot követően.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a fenti adatok a strukturális alapokból és a kohéziós alapból érkező támogatásokra és az azokhoz kapcsolódó hazai finanszírozásra vonatkoznak. A számítások 1999-es árakon, kötelezettségvállalási szinten számolt 3,85 milliárd euró összegű támogatásból indultak ki. Nem tartalmazzák ugyanakkor a hazai magánforrásokat, azokat az összegeket, amelyeket a hazai vállalatok önerőből tesznek hozzá az általuk igényelt támogatásokhoz, illetve nincsenek benne az egyéb jellegű EU-támogatások sem.

Nem azt vizsgálta tehát a modell, hogy mi lesz az EU-csatlakozás makrogazdasági hatása, hanem azt, hogy a strukturális alapok felhasználása milyen mértékben javítja a hazai gazdasági mutatókat. A modell azzal sem számol, hogy 2006 után egy újabb, immár teljes költségvetési ciklusra szóló NFT megvalósítására kerül sor, amely várhatóan az első terv hatásait fokozza majd.