Nyomasztó ISPA-gondok, sürgető feladatok
Az érdeklődés középpontjába kerültek az ISPA előcsatlakozási alappal összefüggő kérdések Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagjának múlt heti magyarországi látogatásakor. Az apropót az szolgáltatta, hogy a bővítési biztos - magyar tárgyalópartnereinek, köztük Baráth Etele politikai államtitkárnak, a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (NFTH) elnökének társaságában - végigvonatozott a Komárom és Ács között 8,2 millió eurós ISPA-támogatással "európaizált" vasúti szakaszon.
Az előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) által támogatott programok kifutásáig még négy-öt év van hátra. Mint Baráth Etele elmondta, az ISPA esetében szerencsésen túljutottak az indulás nehézségein, ám még számos probléma vár megoldásra. Az egyes programok tervezésénél, előkészítésénél az jelenti az első gondot, hogy a normatívák alapján készülő költségbecslések idővel gyakran felborulnak. Ennek több oka lehet. Az egyik talán az, hogy a becslések készítői nem tudnak számolni minden felmerülő körülménnyel. A programok drágulásához az is hozzájárulhat, hogy az egyes önkormányzatok saját felfogásuk szerint kibővítik azt a területet, amelyre az előirányzott fejlesztés vonatkozik, és egy kalap alatt sok mindent szeretnének megvalósítani egy-egy ilyen pályázat kapcsán. Ha például csatornát építenek, akkor nemcsak a csatorna fölötti útfelület burkolásának, kijavításának költségeit veszik számításba, hanem az egész utca korszerűsítésének várható kiadásait is. Ráadásul politikai megfontolások is bonyolítják a helyzetet. Előfordul, hogy egy-egy település új önkormányzata nem vállalja - például egy hulladéktároló elhelyezése kapcsán - elődje kötelezettségvállalásait.
Az NFTH-vezető a Verheugen kíséretében érkezett szakemberektől most azt kérte, hogy a "felborult programoknál" vegyék fontolóra az eseti eljárás lehetőségét. Az ISPA sikere ugyanis azért is fontos, mert felkészítheti a majdani új tagokat a kohéziós alap hatékony felhasználására.
