Fejlődés, vagy bukás?
A fuvarozási, logisztikai terület az unióhoz való csatlakozásban különösen érintett - mondta Kapcsos Károly, a NITLOG Logisztikai és Vámügynök Kft. (NITLOG) ügyvezető igazgatója. Új üzleti lehetőségek nyílnak meg, de egy nem megfelelően felkészült vállalkozásnak a végét is jelentheti. A tőkeerő szerepe emelkedik, a kis- és közepes vállalkozások ebben a szakmában csak az extra minőség és termelékenység révén képesek versenyben maradni. Feltételezhető, hogy a magyar vállalkozások számára nem marad más út, mint méretük növelése.
Többek között ez a felismerés ösztönözte a NIT Hungaryt egy olyan vállalkozás megalapítására (NITLOG), amely már három évvel ezelőtt meghirdette a szövetkezés fontosságát a megfelelő versenypozíció érdekében. Azóta több párhuzamos kísérlet kezdődött a piacon, de a szakmában oly jellemző bizalmatlanság fékezi az oly fontos folyamat látványos eredményét.
A NITLOG a logisztikai és vámügynökpiacon a nagyszámú szolgáltató jelenléte miatt csak átgondolt ár- és minőségpolitikával jelenhetett meg 1999-ben. A cég vezetése hosszú távú, fokozatos, de folytonos fejlődést tervezett. Az első három évben a szállítmányozási tevékenység eredményessége teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a raktározási és vámügynöki üzletág szakmai és infrastrukturális fejlesztése a piaci lehetőségeknek megfelelő ütemben történjen, és a harmadik évtől eredményt termelő tevékenysége legyen a cégnek. Megnyitotta vámügynökségét a soproni határátkelőhelyen, fuvarszervezői irodáját Győrben, továbbá a NIT Hungary tulajdonában lévő, brüsszeli székhelyű N. I. T.-Sped Belgium sprl. szakmai felügyeletét és vezetését is átvette a cég.
Nagy hangsúlyt fektettek az elmúlt években arra, hogy gazdálkodási teljesítményüket a közepes árszint tartása mellett növeljék. Ezért igyekeztek működési költségeiket a lehető legkedvezőbb szintre beállítani A szigorú költségkímélő politika mellett azonban a cég igyekezett a rohamosan fejlődő informatikával lépést tartani, ezzel biztosítva a zavartalan munkakörülményeket és valamennyi elérhető adatbázist új üzleti partnerek felkutatására.
A cég egymilliárd forintos értékesítési árbevételének 63 százaléka külföldi árutulajdonosoktól, nagyobb speditőr cégektől ered, míg alvállalkozói döntően belföldi fuvarozók, kis- és középvállalkozó fuvaros cégek. A bel- és külföldi eltérő és egyre lassúbb fizetési gyakorlat miatt kialakuló likviditási helyzetet a cég banki hitellel finanszírozta, ezzel megteremtve pénzügyi stabilitását.
A tavalyi különböző okokból kialakult üzleti visszaesést kiegészítő tevékenységek bevezetésével hidalták át. A brüsszeli tapasztalatok is megerősítették abban, hogy a kényszer szülte vállalkozások az EU-ba lépésig vagy elbuknak, vagy csatlakozni kényszerülnek szakmai tömörüléshez, szövetkezéshez. Egyaránt érdeke ez a kényszervállalkozásnak és a piaci szereplőknek is. Sorozatos példák mutatják, hogy az egyszemélyes spedíciók bukása (fizetésképtelenné válása) magával rántja a kis fuvarozót is. Ezeknek a vállalkozásoknak nincs tartalék tőkéjük a veszteségek, illetve az egyre lassúbb fizetési gyakorlat finanszírozására, hitelt pedig nem kapnak lízingkötelezettségeik miatt.
Kapcsos Károly szerint a szakmának alapvető érdeke a "lánckereskedelem" csökkentése. Egyik lehetősége ennek a kényszervállalkozások beolvasztása nagyobb cégekbe, az egyszemélyes spedíciók szakembereinek alkalmazásával vagy szerződtetésével megfelelő személyi jövedelmet biztosítva. A kockázatok ezáltal olyan helyre kerülnek, ahol megfelelő tőkeerő áll rendelkezésre ezek kezelésére. Közelebb kerül egymáshoz így a megbízó és a munkát ténylegesen elvégző vállalkozás.
Nem kevésbé veszélyes az az egyre terjedő gyakorlat, miszerint a fuvarozók alvállalkozókat foglalkoztatnak. Azon túlmenően, hogy így létrejön egy olcsóbb fuvarozói kapacitás, ami adott esetben konkurenciává válhat, mind biztosítási, mind likviditási szempontból olyan kockázatokat rejt magában, ami egy-egy jól prosperáló fuvarozócég fizetésképtelenségét is okozhatja. A NITLOG EU-s filozófiája a "suba a subához, guba gubához" elvből származik. Együttműködni a hasonló méretű szállítmányozócégekkel, tömöríteni jogi önállóságuk megőrzésével a fuvarozó kisvállalkozásokat. Nem zavarni a nagy cégek piaci tevékenységét, ugyanezt elvárják a számukra nehezen kezelhető kis- és közepes méretű megbízók vonatkozásában is. Válaszolva a címben feltett kérdésre, a 2003. évet az unióra való felkészülés évének, valamint az infrastrukturális fejlesztésnek szánják. Felmérve a piaci realitásokat, nem akarják túlnőni magukat, erős, stabil pénzügyi alapokon nyugvó, szakmailag kifogásolhatatlan középvállalkozásként kívánnak az EU-ba belépni, egy erős érdek-képviseleti tagi háttérre támaszkodva. (VG)
