Integrációs hátrányban a cégek

A hazai vállalkozói érdekképviseletek egyetértenek európai kamarák azon megállapításával miszerint a magyar vállalatok 60 százaléka vallja magát még felkészületlennek az európai uniós csatlakozásból adódó változásokra. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége által az uniós tagjelöltek körében végzett felmérésével tegnapi számunkban foglalkoztunk.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint tény, hogy sok felkészítést segítő program létezik, de ezek nem kellően hatékonyak. Úgy véli, hogy a cégeknek most már nem is annyira a felkészítésre, hanem az integrációra kellene nagyon intenzíven koncentrálni, amihez megvannak ugyanazok az intézmények, mint az EU-ban. Ezek közé sorolta egyebek között a Mehibet, az Eximbankot, az ITD Hungaryt, a Hungexpót, a szak- és felsőképzést, a tőkebefektető társaságokat.

Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a hazai vállalkozások nagy hátrányának tartja az idegen nyelv ismeretének hiányát. Úgy véli, legalább az angoltudásra szükségük lenne a vállalkozóknak. Szerinte sok még a bizonytalanság az elismerni szándékozott szakképesítések körül is. Bizonytalan még az is, hogy mely területeken lesznek kontingensek, miket kell visszafejleszteni.

A hazai kis- és középvállalatok kevéssé készültek fel az EU-csatlakozásra, mint a főként külföldi - uniós - cégek tulajdonában lévő vagy az e piacokra dolgozó nagyvállalkozások. Így nem túlzott az a becslés, hogy a vállalkozások 60 százaléka nem készült fel a csatlakozásra - vélekedett mind a Kisosz, mind az Iposz vezetője.

A gondok között talán a legfontosabb - véli Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke -, hogy a felkészülés eddigi szakaszában nem szakmaspecifikus ismereteket kaptak a vállalkozások, hanem az EU-ról tájékozódhattak nagy általánosságban. Éppen ezért a Kisosznál megkezdték a szakmaspecifikus kiadványok készítését, amelyekből a kiskereskedők és a vendéglátásban dolgozók tájékozódhatnak az ősztől arról, milyen változásokra kell számítaniuk.

Vannak olyan területek, amelyek csúszással kerülnek be a hatályos magyar joganyagba. Ilyen például a jótállással és szavatossággal kapcsolatos kérdések, amelyek szabályozása még most készül, de a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is a következő időszak feladata lesz.

Mint Antalffy Gábor mondta, a kisvállalkozókat a napi működés szabályai érdeklik. A felkészítési szakaszban nagy felelőssége van a kormánynak, hiszen várhatóan mintegy 55-60 ezer kényszervállalkozó fog eltűnni az EU-csatlakozást követően. Az ő megsegítésükre dolgozott ki a Kisosz egy javaslatcsomagot, amely részben képzést, részben valamiféle újrakezdési támogatást biztosítana e körnek, illetve meggondolandó a szociális ellátórendszer megnyitása a tönkrement vállalkozók számára.

Érzékelik a napi felkészülés gondjait az Iposznál is, ahol Szűcs György elnök elmondta: az érdekképviseletnél megkezdik a kézművesszakma és a szolgáltatás területén szakmaspecifikus felkészítő anyagok elkészítését. A szervezet javaslata szerint a megfelelő felkészüléshez módosítani kellene a közbeszerzési, a feketemunka visszaszorítása érdekében a fogyasztóvédelmi törvényt, de ugyanígy változásra lenne szükség a kisvállalkozások működését szabályozó, illetve a szakképzési törvényben.