Leépítés a Magyar Postánál
Az állami tulajdonos két elvárását teljesítve, vagyis nyereséges működés mellett kívánja emelni szolgáltatási színvonalát a Magyar Posta Rt. (MP). A szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint az ország második legnagyobb munkaadója az idei évben legfeljebb ezer fővel csökkentheti alkalmazotti létszámát.
Tavalyi 7 milliárdos üzemi veszteségét az idén 4 milliárdos nyereségre fordítaná a postavállalat, az időarányos adatok szerint a tervet tartják - jelentette ki Szabó Pál vezérigazgató. A társaság 2003-ra 142 milliárd forint bevételt vár, az eredmények a vezetés szerint alapot adnának a 2004-2005-ös, nagyobb arányú fejlesztésekhez.
Az MP-nek úgy kell végrehajtani a fordulatot, hogy eközben modernizálja működését és a szakszervezetekkel kötött megállapodásnak megfelelően 2003-ban legfeljebb ezer fővel csökkentheti 43 ezres alkalmazotti létszámát. Eközben a hagyományos postai tevékenységéből származó bevételeit meghatározó tarifákat csak hatósági alku után emelheti.
A modernizáció egyik elemeként fejleszteni kívánják a 600 főnél kisebb vidéki településeken elindított mobil postaszolgáltatást. A jogszabályok szerint ezeken a helyeken az MP döntheti el, hogy fenntartja-e hivatalait, vagy ehelyett a több települést bejáró autókat alkalmazza. A kistelepüléseken napi 2-3 órát nyitva tartó hivatalok szolgáltatásai iránt gyakorlatilag nincs kereslet, tevékenységük a levélkihordásra korlátozódik - hangsúlyozta a vezérigazgató.
A Dél-Dunántúlon elindított mobil postaszolgáltatás a tapasztalatok szerint bevált, így azt a soproni és a miskolci igazgatósághoz tartozó tíz megyében fejlesztik tovább. Az MP az idén összesen 850 gépjárművet kíván közbeszerzés útján vásárolni, és ezek között lesznek a mobil postaautók is. Részben ezekkel a járművekkel teljesítheti a társaság azt a törvényi kötelezettségét is, amely szerint a jövő évtől kezdve minden feladott csomagot házhoz kell szállítania.
A 600 és 2000 fő közötti településeken kötelező a hivatal fenntartása, itt elsősorban az ügynökök és a helyi önkormányzatok együttműködésére számítanak. E megoldás szerint a postai szolgáltatás az önkormányzati hivatalba vagy a céggel szerződésben álló helyi képviselőhöz kerülne.
Szabó Pál emlékeztetett arra, hogy a viszonyítási alapnak tartott szabványlevél-továbbítási díj Magyarországon jelenleg 15 eurócent, az uniós átlag pedig 49 eurócent. Ez meghatározza a bevételeket és a modernizációs beruházásoknál a gyakorlatban számolhatatlanná teszi azok megtérülését. A 2004-től induló új logisztikai központ felépítésének költsége például 12 év alatt sem térül meg.
A vezérigazgató szerint egyértelmű, hogy üzemgazdasági szempontból az MP számai nincsenek rendben, pedig 2009-től az unióban teljesen liberalizálttá válik a piac, vagyis bármelyik társaság szabadon megjelenhet a vetélytársak területén. A Szabó Pál által példának felhozott osztrák posta 1800 hivatallal és 27 ezer alkalmazottal háromszor akkora forgalmat bonyolít, mint a 3260 kirendeltséggel és 43 ezer munkatárssal dolgozó MP. (TZ)
