Kérdőjelek a Cipollino körül
Egyelőre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium engedélyezési és közigazgatási hivatala sem tudja pontosan, milyen anyagi helyzetben van a Cipollino Alpok-Adria Utazási Iroda, csupán annyi tudható, hogy a napokban 16 utas szálláshelyét nem fizették ki. Ennek értéke félmillió forint körülire tehető - tájékoztatott a hivatal illetékese.
A cégnek 12 százalékos kauciója van, amelynek összege 2,4 millió forint, ezt a jogszabálynak megfelelően az Atlasz Biztosítónál tette le az utazásszervező társaság. Az iroda jelenleg is zavartalanul végzi tevékenységét, elfogad foglalásokat. Tulajdonosa a botrány kirobbanását követően azonnal a helyszínre utazott, hogy rendezze a fizetési problémát. Az engedélyezési és közigazgatási hivatal a hazaérkezését követően államigazgatási eljárás keretében azonnal berendeli a tulajdonost és tájékoztatást kér a kialakult helyzetről.
A most kialakult helyzet folytatását nem lehet előre megjósolni, ám nem kizárt, hogy - ha bebizonyosodik a tartozások ténye - három hónapra felfüggesztik a céget, jobb esetben azonban jelentős összegű fogyasztóvédelmi bírsággal megúszhatja a cég.
Tavaly novemberben az engedélyezési és közigazgatási hivatal törölte a Cipollino Utazásszervező Kft.-t, s öt évre felfüggesztette a cég szakmai vezetőjét. Ennek oka, hogy az utazási iroda részben nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, részben nem tudta az utazásszervezésre vonatkozó jogszabálynak megfelelően biztosítani a kauciót. Ezt követően hozta létre a tulajdonos a Cipollino Alpok-Adria Utazási Irodát, amely folytatta elődje tevékenységét. A tegnapi eseményekkel kapcsolatban Farkas László, a cég tulajdonosa a Tv 2-nek úgy nyilatkozott, hogy csupán kisebb technikai hiba történt. Az érintett csoportot röviddel az utazás előtt irányította egy másik szálláshelyre, oda érkezik meg késve a pénz - tette hozzá.
A gazdasági tárca illetékes főosztályvezetője szerint még az idén módosítják az utazásszervezésről szóló kormányrendeletet. Ennek célja, hogy maradéktalan összhangot teremtsen az uniós irányelvek és a magyarországi szabályozás között, ami növelheti a magyar irodák versenyképességét. (LI)
