Kiszáll az állam a futballból
Új finanszírozási rendszert kell kialakítani 2006-ig a profi labdarúgásban - állapítja meg a kormány által tegnap elfogadott minisztériumi jelentés. Az állam 2006-ig folyamatosan vonul ki az üzleti alapú labdarúgásból, az utánpótlásra és létesítménybázisra kíván erőteljesebben fokuszálni. A megoldás lehetséges formáit az ősszel elkészülő hosszú távú cselekvési program vázolja majd fel. A tanulmány szerint a magyar élfutballba több mint 2,5 milliárd forint értékben áramlott konkrét pénzügyi és közvetett kifizetés az előző szezonban. Az anyagban leszögezik, hogy a profi futball által generált állami bevételek tényszámai nem támasztják alá a Magyar Labdarúgóliga (MLL) minisztériummal ellentétes álláspontját. Igaz, a tárca elemzése leszögezi, hogy a futballba áramló állami pénzek és az állam labdarúgásból származó konkrét bevételeinek együttes és pontos áttekintése nem tárgya a jelentésnek.
Az elemzés szerint a 2002/2003-as évadban az állami és önkormányzati cégek 1,09 milliárdot, az önkormányzati testületek 950 milliót, a központi költségvetés pedig 394 milliót adott a hivatásos labdarúgásnak, miközben az állami tulajdonban lévő vállalatok 96 millióval szponzorálták a futballt. Tény: a teljesnek nem tekinthető bevételi oldal nem fedezi az állami ráfordításokat. A szakértők véleménye azonban megoszlik abban is, mennyire életképes a magyar futballbiznisz állami támogatás nélkül. Az állam bevétele a Szerencsejáték Rt. tippmix-, góltotó- és totóadóiból meghaladta a 129 millió forintot, míg a MLL kimutatása szerint a legnagyobb állami bevételi forrást a klubok és játékosok 1,6 milliárd forintos adó- és járulékbefizetése jelentette.
