Igaz, a futballpiac recessziója még messze nem múlt el, a kedden ismét elkezdődött nemzetközi elitkupában, a Bajnokok Ligájában (BL) továbbra is horribilis összegeket keresnek a résztvevők. A BL-csoportmérkőzéseiben érdekelt 32 csapat csak az indulási jog kiharcolásáért 2,5 millió svájci frankot, azaz 412 millió forintot kap. Ez az úgynevezett rajtpénz abban az esetben is jár, ha a klub a csoportmeccseken gólképtelennek bizonyul vagy minden meccsét elveszíti. Minden győzelemért további félmillió frankkal, a döntetlenért pedig 250 ezerrel gazdagodik a csapatot működtető vállalkozás. Igazán komolyabb előrelépést a tizenhat közé jutás ér, ezzel az eredménnyel újabb 2,5 millió frank kerül a klubkaszszába, a negyeddöntőben való részvétel 3 millió frankot ér, az elődöntős szereplés pedig már 4 millióval kecsegtet. A fináléba kerülő két klub közül a vesztesnek be kell érnie 6 millióval, a győztes azonban 10 millió frankot vihet haza.

A bevételek döntő többségét persze nem a prémiumok jelentik, sokkal nagyobb súllyal bír a televíziós közvetítési jogok felosztása, amely nem az eredménnyel van összefüggésben, hanem azzal, hogy az adott mérkőzés mekkora közönséghez jut el a televíziós piacon keresztül. Ebben a tekintetben például a legnagyobb tévés piaccal rendelkező német és olasz csapatok még akkor is megelőzhetik a riválisokat, ha a BL-ben esetleg hátrább végeznek mint az angol vagy spanyol elitklubok.

A BL előző körének győztese, a Milan például az előző BL-szezonban a teljes magyar profi bajnokság árbevételénél közel 3 milliárd forinttal kasszírozott többet, azzal, hogy 45,8 millió svájci frankot keresett. A Milant 4 millió frankkal megelőző Juventus majdnem elérte az 50 millió frankos árbevételt.