Az EU nem áll le, újabb energiacsapásra készül: az olaj és a gáz után az orosz atomot is ki akarja tiltani Európából – Magyarországnak és Paksnak fájna az egyik legjobban
Az Európai Unió nem hajlandó feladni az orosz nukleáris fűtőanyag kivezetésének tervét, még az energiaválság és a magyar tiltakozás ellenére sem. A döntés hosszú átállást és várhatóan magasabb villamosenergia-árakat hozhat több tagállamban.
Brüsszel továbbra is elkötelezett amellett, hogy fokozatosan kivezesse az orosz nukleáris ipart az európai energiarendszerből. Az Európai Bizottság az Izvesztiának megerősítette:
már dolgoznak egy olyan javaslaton, amely lépésről lépésre számolná fel az orosz nukleáris fűtőanyag használatát, és ez a folyamat a jelenlegi energiaválság ellenére sem áll le.
A döntés különösen érzékenyen érinti azt az öt országot, amely még mindig szovjet vagy orosz technológiára épülő VVER-típusú reaktorokat üzemeltet: Bulgáriát, Csehországot, Finnországot, Magyarországot és Szlovákiát. Ezek az országok évtizedek óta orosz fűtőanyagot használnak, így a leválás nemcsak politikai, hanem komoly műszaki és gazdasági kihívást is jelent.
Az Európai Unió már 2022-ben, a REPowerEU program elindításával döntött arról, hogy csökkenti az orosz energiafüggőséget. A nukleáris szektor azonban sokkal bonyolultabb, mint az olaj vagy a gáz esete. Míg az orosz olajimport nagy részét már 2022-ben betiltották, a gáz esetében pedig 2026-ra született meg a teljes kivezetésről szóló döntés, addig a nukleáris fűtőanyag esetében jóval lassabb folyamat körvonalazódik.
Ennek oka egyszerű: a nukleáris üzemanyag nem egy könnyen cserélhető termék. Az ellátási lánc rendkívül összetett, az urán kitermelésétől kezdve a dúsításon át egészen a fűtőelemek gyártásáig tart. Ráadásul az új beszállítók alkalmazása hosszadalmas tesztelési és engedélyezési folyamatot igényel, amely akár éveket is igénybe vehet.
Orosz nukleáris függőség helyett amerikai beszállítók
A gyakorlatban az úgynevezett diverzifikáció azt jelenti, hogy az orosz szállítókat elsősorban nyugati cégek, például az amerikai Westinghouse vagy a francia Framatome váltják fel. Ezek a vállalatok már dolgoznak olyan fűtőelemeken, amelyek kompatibilisek a VVER-reaktorokkal, de az átállás fokozatos:
- Finnország már megkezdte az amerikai üzemanyag használatát a Loviisa atomerőműben, ugyanakkor a meglévő orosz szerződéseket 2027-ig és 2030-ig még teljesíti.
- Csehország 2025-ben kapta meg az első nyugati szállítmányokat;
- Bulgária pedig 2024-ben töltött be először amerikai fűtőanyagot a Kozloduj erőmű egyik blokkjába.
A teljes átállás azonban itt is csak évek múlva várható.
Szlovákia és Magyarország lassabban halad. Pozsony a francia Framatome-mal kötött szerződést 2027-től kezdődő szállításokra, míg Magyarország esetében szintén hosszú távú megállapodás született, amely a Paksi Atomerőmű ellátását biztosítaná alternatív forrásból.
Eközben a Paks II. projekt továbbra is orosz részvétellel zajlik, ami Brüsszel szerint további kockázatokat és politikai feszültségeket hordoz.
Az Európai Bizottság maga is elismerte, hogy egyensúlyt kell találni a politikai célok és az ellátásbiztonság között. Dan Jorgensen energiaügyi biztos korábban hangsúlyozta: elfogadhatatlan lenne, ha az uniós országok tényleges ellátási hiánnyal szembesülnének.
A számok is jelzik a tét nagyságát: 2024-ben az EU villamosenergia-termelésének 23,3 százaléka származott nukleáris forrásból, és 12 tagállamban működnek atomerőművek. Több mint 30 olyan reaktor üzemel Európában és Ukrajnában, amely technológiailag az orosz fűtőanyagra épül.
Nukleáris forradalom: stratégiai megállapodást kötött az MVM, hazánkban is megjelennek a törpereaktorok – tovább erősödik a magyar-amerikai szövetség
Magyarország és az Egyesült Államok új szintre emeli nukleáris együttműködését egy friss megállapodással. A cél egy modern, biztonságos és rugalmas atomenergia-rendszer kiépítése.
