Már csak ez hiányzott: új szereplő lépett be az iráni háborúba – az utolsó menekülőutat is elvághatják, jöhet az újabb olajárrobbanás
Szombaton Izrael arról számolt be, hogy Jemen felől lőttek ki rakétát az ország irányába, órákkal azután, hogy az Irán támogatását élvező húszik jelezték, hogy beléphetnek a háborúba, ha folytatódik az Irán elleni támadások eszkalációja. A húszik részéről ez az első csapás, mióta az Egyesült Államok és Izrael háborút indítottak Irán ellen.
A húszik eddig kimaradtak az iráni háborúból
A húszik korábban a Hamász és Izrael háborúja miatt a Vörös-tenger forgalmát is erőteljesen meg tudták zavarni, ami most kulcsfontosságú lehet, hiszen Szaúd-Arábia olajexportja nagy részét a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötője felé szeretné átterelni. A szaúdi exportot bonyolító óriástenkerek (Very Large Crude Carrier, VLCC) azonban
csak a Jemen partjánál fekvő Bab el-Mandeb szoroson tudnak áthajózni, a Szuezi-csatornán csak a kisebb Suezmax tankerek hajózására van lehetőség.
A támadást később a húszik is megerősítették és közölték, hogy a csapások folytatódni fognak, amíg minden fronton véget nem ér az agresszió. A csoport egyebek mellett a libanoni, a palesztin területek elleni és iraki támadásokkal indokolta a támadást.
A Reuters összefoglalója szerint ezzel párhuzamosan Marco Rubio amerikai külügyminiszter arról beszélt a G7 külügyminisztereinek, hogy az Egyesült Államok heteken és nem hónapokon belül zárhatja le az iráni háborút.
Amerika szárazföldi műveletekre készül
Bár Rubio arról is beszélt, hogy az amerikaiak jórészt méár elérték céljaikat, elismerte, hogy újabb csapatok tartanak a térségbe, amit azzal magyarázott, hogy Donald Trump amerikai elnök lehetőségeit növeljék. Washington egy óriási kétéltű hajón több ezer katonát irányított a térségbe, akik a következő napokban érkezhetnek meg, és várhatóan légidesszantosok is érkeznek a régióba, ami miatt sokan elhúzódó szárazföldi harcoktól is tartanak.
A húszik belépése a konfliktusba szintén tovább szélesítheti a háború kiterjedését és veszélyt jelenthet a Hormuzi-szorost elkerülő legnagyobb menekülőútra is, ami tovább mélyítheti a kibontakozó globális energiaválságot, melyet a Nemzetközi Energiaügynökség a valaha volt legnagyobb energiaválságnak nevezett.
Az iráni háború a NATO-n belüli ellentéteket is elmélyítette, miután az európai országok nem voltak hajlandók csatlakozni az amerikai-izraeli hadműveletekhez, amire válaszul
Trump arról beszélt, hogy ennek a NATO jövőjére is hatása lehet.
Mindeközben a régióban folytatódtak a támadások szombat reggelre is, így Izrael újabb iráni célpontok elleni csapásokról számolt be, de érkeztek jelentések iráni rakétatámadásokról az Egyesült Arab Emírségekből és Bahreinből is. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter pedoig arról írt az X-en, hogy az amerikai támogatással végrehajtott izraeli támadások egyebek mellett egy acélgyárat és egy erőművet is eltaláltak, amire kemény válaszcsapást ígért.
