Nagy perek a bulvárlapok ellen

Minden korábbinál súlyosabb bírósági ítéletek szükségesek ahhoz, hogy a médiumokat visszatartsák az emberi méltóság és a személyiségi jogok semmibevételétől - nyilatkozott lapunknak Mester Csaba ügyvéd, aki a héten adja be Hernádi Judit és Alföldi Róbert keresetét a bíróságra. A cél, hogy az eddigi helyreigazítási pereken túl a kiadók ellen indított igazi sajtóper legyen a két ügyből - mondta a Terry Black védőjeként ismertté vált ügyvéd.

Mester Csaba úgy véli: a tisztán profitorientált bulvársajtót nem tarthatja vissza semmi más, csakis komoly összegű kártérítések megfizetése, ezért az indítani készülő személyiségi jogi perekben a kártérítési igények öszszege több tíz millió forint lesz. Mint mondja, a közlemények formájában megfogalmazott helyreigazítások helyett sokkal szigorúbb elégtételre kellene kötelezni a kiadókat, azaz például be kell tiltani a lap legalább egy, illetve több számának megjelenését, amely a jelentős hirdetési és értékesítési árbevétel-kiesés miatt nagyobb visszatartó erőt jelentene.

Ligeti György, a legnagyobb példányszámú hazai bulvárlap, a Blikk ügyvédje úgy véli, komolyan sérülhetne a sajtószabadság, ha ilyen horderejű ítéletek születnének. A lap ellen becslése szerint évente 20 helyreigazítási pert indítanak. A felperesek főként hírességek: a politika és művésztársadalom ismert alakjai. Hangsúlyozta: a szerkesztőségek ellen indított perek mellett a kiadó elleni perek sem ismeretlenek előttük. Mint mondta: ma is vannak olyan perek, amelyek nem a szerkesztőség ellen folynak, hanem a kiadó az alperes és kártérítés végett folyik az eljárás.

Mester Csaba úgy véli, a bulvársajtóban közölt helyreigazítási gyakorlat nem megfelelő, mert szerinte az esetek újbóli felemlegetése csak további reklám, amely a lap példányszámának emelését segítheti. A két konkrét üggyel kapcsolatban elmondta: Hernádi Judit esetében abszolút valótlan tényállásokat közölt a bulvársajtó, az Alföldi Róbert esetében született cikk pedig noha bulvárszakmailag ügyes fogásokat alkalmaz, szövegkörnyezetével és fotóival számtalan sejtetést sugall a művésszel kapcsolatban. Mindkét esetre igaz, hogy az érintettek megkérdezése nélkül készült a cikk. Mint mondja, mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét, titkait, személyes és különleges személyes adatait titokban tartsa, és a jog minden eszközével fellépjen azok megsértése ellen.