Röviden

ÁNTSZ: 1,2 milliárdos fejlesztés

Befejeződött a magyar egészségügy 1,2 milliárd forintos projektje, kialakították az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) informatikai közművét. A PHARE-támogatással megvalósult informatikai fejlesztés célja elsősorban az volt, hogy az EU-integráció kapcsán növelje Magyarország járványügyi biztonságát és gyors reagálási képességét. A projekt legnagyobb fővállalkozója az Albacomp Rt. volt. "A tervek szerint az év végére létrejövő teljes rendszer a kapcsolódó oktatásokkal együtt a csaknem 1,9 milliárd forintos projekt eredménye lesz, mely teljesíti Magyarország sikeres uniós csatlakozása előfeltételeként a járványüggyel szemben állított elvárásokat" - mondta Balkányi László, az egészségügyi minisztérium szakértői csoportjának vezetője. (VG)



Helikopterleszálló a János-kórházban

Mentőhelikopter-leszálló hely üzemeltetésére kapott engedélyt a Szent János Kórház a légügyi igazgatóságtól. A 14 millió forintból kialakított, 26x26 négyzetméter alapterületű pálya a hét minden napján, napkelte és napnyugta között fogadja a betegeket. Mivel a kórház egészségügyi regionális centrum, nonstop traumatológiai ügyeletet tart. A földi mentőszállítás a nagy forgalom miatt viszonylag hosszú időt igényel, pedig sok esetben perceken múlhat a beteg élete. (VG)



A tüdőrák és a dohányzás

Izraeli kutatók olyan természetes enzimet identifikáltak, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért csak bizonyos dohányosoknál alakul ki a tüdőrák. Azoknál a dohányosoknál, akiknél ez az OGG1 vagy oxoguanin DNS glikoziláz-1 enzim vérszintje alacsony, a tüdőrák kialakulásának kockázata öt-tízszer nagyobb, mint azoknál, akiknél ezt magasnak találták. Ez az enzim a DNS szerkezetében a dohányzás és a környezeti ártalmak okozta károsodásokat, sérüléseket javítja ki, reparálja. A kutatók kimutatták, hogy a tüdőrákos betegek 40 százalékában az enzimszint alacsony, míg az egészségesek körében csupán 4 százalékban találtak alacsonyabb enzimszintet. A tüdőrák minden évben mintegy egymillió ember életét oltja ki, a tüdőrákos betegek 60 százaléka dohányzik. További vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy az enzimmeghatározás a vérben alkalmas-e a dohányosok rákkockázatának kiszűrésére. (VG)



Gyűlölködés és a szívbetegségek

Amerikai orvos kutatók a Psychosomatic Medicine szakfolyóiratban arról számoltak be, először sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy élettani okozati kapcsolat van a mérgelődés, a gyűlölködés, valamint a szívbetegségek kialakulása között. Régóta feltételezik, hogy ezek az "egészségtelen" pszichés reakciók károsítják a szívműködést. A kutatók megfigyelése szerint egy fehérjetermészetű anyag (interleukin-6) fontos szerepet játszik a szervezet védekezőrendszerében a különféle agresszív behatásokkal szemben (gyulladás, fertőzés, trauma stb.). Ez a gyulladásos válaszreakcióban szerepet játszó anyag az artériákban okoz kóros elváltozásokat, az erek elvesztik rugalmasságukat, meszesedés alakul ki, ami a szívbetegségeknek és a szélütésnek az okozója. Kilencven egészséges, nem dohányzó 18-45 éves embert vontak be a vizsgálatba, akikre a depresszió, illetve gyűlölködés volt a jellemző. Az életkor, testsúly, koleszterintszint és vérnyomás adatainak figyelembevételével értékelték az eredményeket. Azt találták, hogy a depresszió, illetve gyűlölködés állapotára jellemző csoportban az interleukin-6 vérszint kettő- és ötszörösével volt magasabb, mint a kiegyensúlyozott lelkületű csoportban. Egy másik korábbi vizsgálatban a tumor-nekrózis faktor (a gyulladásos válaszreakció hasonló jelzőanyaga) szintén magasabb volt a hasonlóan kóros lelkületűeknél. Ez az anyag egyébként a szervezet immunvédekezésében és az érelmeszesedés kialakulásában játszik fontos szerepet. Arra a következtetésre jutottak, hogy a depresszió, az indulatosság, a dühös magatartás fokozza a szívbetegség kockázatát. (VG)