Áldozni kell az MBA-diplomára
Világjárásra indultak a nagy üzleti iskolák MBA-programjainak képviselői. Októberben egy hónap alatt Közép-, Kelet- és Dél-Európa hét városát keresik fel, hogy iskoláikba tehetséges vezetőjelölteket toborozzanak. A "World MBA Tour" nevű börze október 26-án érkezik Budapestre.
A börzék látogatottsága tavaly 15 százalékkal növekedett 2001-hez képest, és a topmba.com szakportál szerint e tendencia további emelkedést mutat. A keleti diákok nagyobb érdeklődését erősíti meg Monica Gray, a washingtoni Georgetown University MBA felvételi osztályának vezetője is. Az utóbbi négy évben folyamatosan nő a kelet-európai pályázók száma. E régióból az idén induló csoportokba körülbelül 10 százalékkal több hallgató jelentkezett az előző évhez viszonyítva - mondta Monica Gray.
A topmba.com a börzéken kérdőíves vizsgálatot végzett a látogatók között. Ebben többek között arra keresték a választ, melyik országban tanulnának legszívesebben a menedzserek, illetve menedzserjelöltek. A felmérésből kiderül, hogy a cseh, a magyar, a lengyel és az orosz MBA-ra pályázó fiatalok között az Egyesült Államok és Anglia a két legnépszerűbb célállomás. Érdekesség, hogy a csehek és a magyarok körében ugyanolyan kedvelt a két ország, míg a lengyeleknél és az oroszoknál egyértelműen az USA vezet. A magyarok csupán 41 százaléka venne részt hazai MBA-képzésben.
A tapasztalatok szerint csak magas szintű angolnyelv-tudással és a diploma megszerzése utáni 3-5 éves szakmai gyakorlattal érdemes MBA-képzésben gondolkodni. Ugyancsak fontos a tandíj, amely elérheti az évi 30-45 ezer dollárt is. Kétéves képzésnél az MBA-fokozat megszerzése 80-100 ezer dollárba kerülhet a megélhetési költségekkel együtt. Az első tíz legkedveltebb iskola tandíja csaknem centre pontosan ugyanannyi - mondja Modla Norbert, aki a London
Business School MBA-képzésén vesz részt. Angliában ugyanakkor a megélhetés 20-25 százalékkal drágább. A döntés meghozatalakor még fontosabb szempont, hogy a diploma megszerzése mennyire térül meg.
Egy Amerikában végzett fiatal szerint a képzésbe azoknak érdemes belevágniuk, akik nemzetközi cégnél felső vezetői pozícióra pályáznak. Ezt erősítette meg néhány megkérdezett fejvadász is. A külföldön szerzett MBA-diplomák között nálunk elsősorban azok a multinacionális cégek tesznek különbséget, amelyek nemzetközi munkára magasan kvalifikált vezetőket keresnek.
Az iskola kiválasztásánál sokan figyelembe veszik az évente, kétévente összeállított MBA-ranglistákat. Legutóbb a The Wall Street Journal tett közzé ilyet 2200 nagy cég személyzeti vezetőjének értékelése alapján. Ezt az európaiak nem tartják valóság-hűnek, mivel szerintük túlnyomórészt amerikai személyzetiseket kérdeztek meg, akik elsősorban saját országuk üzleti iskoláit ismerik. Az élen a legjobbnak tartott amerikai egyetemek állnak: a Wharton, a Tuck School, a University of Michigan, a Kellogg, a Harvard és a Yale. Az ötvenes ranglistára négy európai egyetem került fel, ám csak az utolsó harmadban kaptak helyet. A Financial Times rangsorában az amerikai iskolák mellett több európai intézmény - a London Business School, a francia Insead, a HEC és a lausanne-i IMD - is az élmezőnyben foglal helyet.
