Rettegnek Trumptól, hogy ők a következők: az EU kész eloszlatni Izland aggodalmait – tabudöntéssel csábítaná magához a szigetországot Brüsszel
Az Európai Unió ki akarja terjeszteni a jelenlétét a stratégiai fontosságú északi-sarkvidéken, és az ehhez vezető úton fontos lépés lenne Izland csatlakozása. A szigetországban nyáron tartanak népszavazást a tárgyalások megkezdéséről, és Brüsszel fontolgatja, hogy a siker érdekében engedményt tenne a legvitatottabb kérdés, a halászati jogok ügyében.
Az izlandi kormány a hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint augusztus 29-ét javasolja a parlamentnek a népszavazás dátumaként. Az ország 2009-ben, a globális pénzügyi válság után kérte a felvételét az EU-ba, 2015-ben azonban felfüggesztette a tárgyalásokat Brüsszellel.
A csatlakozás kérdése azóta is kényes ügy Izlandon, elsősorban a halászat miatt, amely a sziget legfontosabb gazdasági szektora:
- a GDP 12
- és az exportbevételek mintegy 40
százalékát adja.
Az EU közös halászati politikájának betartása miatt
az izlandiak attól tartanak, hogy elveszítik az irányítást az erőforrásaik felett
– aggódnak azonban a biztonságuk miatt is, amióta Donald Trump amerikai elnök meg akarja szerezni Grönlandot, és félnek, hogy őket nézi ki következőnek.
Az EU kész eloszlatni Izland aggodalmait
Brüsszel azon munkálkodik, hogy eloszlassa a halászattal kapcsolatos izlandi aggodalmakat. Kosztasz Kadisz egykori görög mezőgazdasági miniszter, az EU halászati biztosa azt nyilatkozta a brit Financial Timesnak, hogy „határozottan van mozgástér a rugalmasságra”.
Arra a kérdésre pedig határozott igennel válaszolt, hogy Brüsszel nyitott lenne-e arra, hogy kivételeket kínáljon Izlandnak. „Ez a megbeszélések része lesz. Találhatunk megoldásokat a kihívást jelentő kérdésekre, például a közös halállományokra vonatkozó megosztási megállapodásokra” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy „Izland és az Európai Unió egyre közelebb kerül egymáshoz... figyelembe véve a közelmúltbeli geopolitikai fejleményeket”.
Vonzaná a váltás Norvégiát is
Kadisz hozzátette, hogy a rugalmas halászati politika más haszonnal is járhat, vonzóbbá teheti az integrációt „hasonló gondolkodású országok”, például Norvégia számára is. Az ágazattal kapcsolatos viták ugyanis kulcsszerepet játszottak abban, hogy Oslo 1994-ben elutasította az EU-tagságot.
A halászat komoly akadály az EU és az Egyesült Királyság Brexit utáni kapcsolatainak javítására irányuló erőfeszítésekben is.
Izland és esetleg Norvégia csatlakozását azonban megkönnyíti, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) révén már mélyen integrálódtak az EU-ba.
Megosztottak a választók
Trump Grönlanddal szembeni fenyegetései ugyan arra ösztönözhetik a kormányt, hogy újrakezdje a tárgyalásokat az EU-val, a kérdés azonban még messze nem eldöntött:
a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az izlandiak 47 százalék ellenzi és 40 százalék támogatja a csatlakozást.
A legfőbb vitatott ügy változatlanul a halászat, amely olyan fontos a szigetország számára, mint az autóipar Németországnak, így Brüsszel rugalmas hozzáállása nélkül valószínűtlen a választók hozzájárulása.
„Mi vállalkozásként építettük fel a halászatunkat, míg az EU-ban azt továbbra is regionális politikaként kezelik és támogatják. Ez nem működne” – mondta a lapnak egy izlandi tisztviselő.
Elismeri azonban, hogy a geopolitikai háttér „teljesen megváltozott” az utolsó tárgyalási forduló óta, Reykjavík pedig egyre jobban aggódik Washington gondolkodásmódja miatt a grönlandi válságot követően.
Brüsszel nagy átalakításra készül
Egy másik neve elhallgatását kérő tisztviselő szerint a népszavazás eredménye nagyon szoros lesz, de a halászat terén ajánlott kivételek egyértelműen az igenek felé billentenék a mérleg nyelvét.
Jó hír Izland számára, hogy az uniós tagállamok is módosítanák a szervezet 1970-től érvényben lévő halászati politikáját: egy Kadisznak címzett közös levélben 12 ország, köztük Németország és Franciaország figyelmeztetett, hogy a halászatra nehezedő adminisztratív terhek annyira összetettek lettek, ami már megnehezíti a mindennapi működést.
Szuper bonyolult és régimódi, nem találkoztam senkivel Brüsszelben, aki valóban értené
– mondta róla egy diplomata.
Kadisz szerint az egyszerűsítés lesz a megújult politika egyik fő eleme, amely magában foglalja a halászflotta modernizálását és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, az ágazat vonzóvá tételét a fiatalabb generációk számára, valamint a szabályozási keret megújítását és kevésbé bürokratikussá tételét. Mindezzel pedig nem csupán Izlandot lehetne a szervezetbe csábítani, mindenki nyerne.
