Egyesülő nemzeti olajcégek?
Az orosz olajcégek nemzetközi szerepének növekedése mely olajtársaságok, térségek olajtársaságai rovására történik?
- Nemigen jelenthető ki, hogy az oroszok más olajszállítók rovására hódítanának piacokat, az összkereslet ugyanis világszerte nő, egyre több olajra van szükség. A távol-keleti piacon például teljes mértékben a pluszként jelentkező olajigény kielégítésére szállítanak, illetve szállítanak majd komolyabb mennyiségben az újonnan építendő vezetékeken keresztül. Egyelőre az amerikai piac sem meghatározó. Várhatóan négy-öt év múlva épül meg a gazdaságos amerikai szállításokat lehetővé tévő, a murmanszki kikötőhöz vezető olajcső, de ezt követően is legfeljebb 6-10 százalékos egyesült államokbeli piaci részesedésre számítanak az orosz olajcégek.
Mennyire segíti az orosz olajipari cégek fejlődési ambícióit az iparág helyi technológiájának fejlődése?
- Rengeteget változott az utóbbi években az orosz olajipari technológia, ezalatt nagyon sok nyugati megoldást vett át. Az érintett nyugati cégek egy része be is költözött Oroszországba, például a Halliburton és a Schlumberger.
Nem tekintik-e a helyiek hátránynak, hogy egy stratégiai iparágban nem a honi fejlesztések a meghatározóak?
- Attól függ, kit kérdezünk meg. Ugyanaz történik Oroszországban nagyban, ami nálunk kicsiben. Mindenben a pénzügyi látásmód győzedelmeskedik, ez érvényes a kőolajipar működésére is. Nem a látásmód határozza meg a szakmát, hogy hogyan lehetne a leghosszabb ideig a legtöbb olajat kinyerni, hanem a pénzügyi mutatók: a befektetés, a megtérülés, a megtérülési idő stb.
Van-e értelme megkülönböztetni az orosz, illetve a nyugati cégek térségünkben történő terjeszkedését, netán a folyamatot nyugati-orosz versengésnek felfogni?
- Nem így kell megközelíteni a kérdést. Arról van szó, hogy folyik a privatizáció a térségben, ami piacokat jelent. Ezek megszerzésére másokkal együtt az orosz társaságok is törekszenek.
Az orosz cégekkel szemben azonban helyenként továbbra is léteznek politikai alapú ellenérzések. Tapasztalt-e ön ebből valamit a Yukost képviselve?
- Személy szerint semmi ilyet nem tapasztaltam, ezt korábban is többször mondtam. Ez az ellenérzés egyébként többé-kevésbé igaz, egyes országokban esetenként erőteljesebben megvan, másokban alig. Az orosz vállalatokkal szembeni fokozott óvatosság nyilván azon is múlik, hogy adott helyen nagyobbak vagy kisebbek az Oroszországgal szembeni fenntartások.
Számolni kell-e azzal, hogy a térségben folyó privatizáció során a nemzeti olajtársaságok beleolvadnak az iparág nyugati vagy orosz óriásaiba?
- Azt hiszem, nem a beolvadás lesz a jellemző, inkább az, hogy az egymással történő fúziók során jönnek-e majd létre új formációk. Azt nem tudom, hogy meddig lehet még megkülönböztetni nyugati és orosz cégeket, gondoljunk csak a BP-TNK vállalat példájára.
Melyek a Yukos térségbeli terjeszkedési tervei a közeli években?
- Minden egyes konkrét ügyet külön vizsgálunk, megnézzük, hogy megvan-e gazdasági, stratégiai értelme számunkra, vagy nincs. Az viszont kimondható, hogy a Yukos erősíteni kívánja nemzetközi aktivitását.
