Gázár: felkészületlen cégek

A kormány gázáremeléssel kapcsolatos legutóbbi döntése, mely szerint az ipari energiafogyasztóknak átlagosan 16,4 százalékkal kell többet fizetniük október 15-től a földgázért, teljes mértékben felkészületlenül és váratlanul érte a vállalkozásokat. Az egyelőre nem ismert, hogy az egyes nagyfogyasztói kategóriákban milyen mértékű lesz a drágulás. Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára a Világgazdaságnak ezzel kapcsolatban annyit jelzett, hogy a legnagyobb fogyasztók számára - akik óránként 500 köbméternél nagyobb mennyiséget vételeznek - 2,4 százalékos lesz a drágulás, az eddig leginkább kedvezményezett körben viszont akár a 40 százalékot is meghaladhatja az emelés.

A vállalkozások tisztában voltak vele, hogy a piaci árak alkalmazása idővel elkerülhetetlen, de nem mindegy, mennyi időt kapnak a felkészülésre, és az állam milyen segítséget ad az átálláshoz - mondja Bodáné Cser Erzsébet, a Tokodi Üveggyár Kft. ügyvezető igazgatója. A céget egyébként a mostani áremelés már kevésbé érinti, számukra a 2001. novemberi 42 százalékos drágulás volt sokkszerű, ami akkor éves szinten 100 milliós költségnövekedést eredményezett.

A téglagyártás az energiaigényes ágazatok közé tartozik. A mintegy hetvenszázalékos piaci részesedésű Wienerberger Téglaipari Rt. termelési igazgatója, Kovács József elmondta, hogy a cég évente 80 millió köbméter gázt fogyaszt. Ha a 2,4 százalékos emelés életbe lép október közepétől, azt egy kismértékű árkorrekcióval - a már bejelentett, átlagban háromszázalékos emeléssel - ellensúlyozni tudják.

Viszont nincsenek ilyen kedvező helyzetben a kisebb hazai téglagyárak, melyek nem rendelkeznek akkora tőkével, hogy fedezni tudják a kevesebb energiát fogyasztó berendezések beszerzését - mutatott rá Tóth Mihály, a Bautherm Szentes Téglagyártó Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a júniusi áremelést követően ez idáig nem tudtak árat emelni, ugyanis igazodniuk kell a piacvezető Wienerbergerhez.

Több, az áremelésben érintett társaság vezetője úgy véli, a politika és a gazdaság külön életet él. A politika a költségvetési nyomás alatt leginkább az állami bevételeket hajtja, ugyanakkor nem folytat érdemi párbeszédet a gazdaság szereplőivel. Többen kifogásolták, hogy a politikai döntések a vállalkozásoktól azonnali reakciót követelnek, miközben a vállalkozásoknak nincs lehetőségük gyors "válaszlépésekre". Úgy tudjuk, hogy az IEF 2001-es alkotmánybírósági beadványára, amelyben az akkori 42 százalékos áremelés ellen emeltek szót, máig nem válaszolt a taláros testület.