Támogatások tagság előtt és után
A tagjelölt országok körében az egyik legnépszerűbb támogatási - ma hivatalosan előcsatlakozási - program vitathatatlanul a PHARE. Mellette most kezd felnőni az ISPA és a SAPARD: Magyarország tavaly összesen csaknem 175 millió eurót tudott lekötni különböző infrastrukturális, szociális és gazdasági projektekhez.
Akárki akármit mond, sokan osztják a véleményt, hogy az EU-tagságra készülők számára jó iskolának bizonyult a PHARE az uniós források hasznosítására, sőt ugyanez érvényes a másik fél, az Európai Unió szempontjából is. A programnak "köszönhetően" derült fény arra, hogy az Európai Unió felé közeledő országok mennyire tapasztalatlanok a pályázásban, illetve hogy mennyire összetett - olykor nehézkes és bürokratikus - az a rendszer, amelyen átverekedve magukat közösségi támogatásokhoz juthatnak.
Időközben, az újabb bővítéshez közeledve további források váltak elérhetővé: 2001-ig a PHARE-program lehetőségeit használhattuk ki, az abban az évben rendelkezésre álló 109 millió eurós forrást több mint 90 százalékban sikerült lehívni. Tavaly a SAPARD és ISPA "csatlakozásával" a három előcsatlakozási program keretében majdnem 175 millió eurót tudott Magyarország lekötni különböző infrastrukturális, szociális és gazdasági projektekhez. Ebben az évben az aláírt szerződések és kötelezettségek alapján akár 242 millió euróra emelkedhet a lekötött keretösszeg.
A nagy változások esztendeje a csatlakozás éve lesz. A jövő évtől rendkívül kibővülnek az ilyen lehetőségek. Az előcsatlakozási alapokhoz képest csaknem négyszeresére növekszik az elérhető forrás, hiszen számos új program nyílik majd meg a belépők előtt, s egyúttal elérhetők lesznek számukra a strukturális és kohéziós alapok támogatásai is.
