Csak a liba mája kelendő

További tiltakozó akciókra készülnek a hazai libatenyésztők, mert túl alacsonynak tartják a felvásárlók által kínált árat. A társaságok azonban egyelőre nem hajlandók tárgyalni, sőt a túltermelés miatt csökkenthetik is az árakat. A libamáj viszont jó üzlet az exportáló cégeknek, tavaly ez az üzletág csaknem négymilliárd forintnyi bevételt hozott nekik. A legnagyobb vevők a franciák és a japánok.

A libahúsnál mind a tenyésztők, mind a felvásárlók súlyos veszteségeket szenvedtek. A piac majdnem negyven százalékát lefedő Bábolna Rt.-nek és a Hajdú-Bét Rt.-nek az eddigi idei vesztesége elérheti a 6,6 milliárd forintot.

Tavaly a felvásárolt libából országosan 37 700 tonna libahúst állítottak elő, amelyből 20 ezer tonnát exportáltak.

A tenyésztők helyzetét nehezíti, hogy ez évre megtelt a hazai piac, a tavalyi árnál jóval kevesebbért (három helyett csak két euróért) tudták eladni a szárnyasok kilóját, mert a túlkínálat lenyomta az árakat a legfőbb exportpiacon, a német nyelvterületű országokban.

A sokszor "főállású", több ezer libát tartó gazdák általában hitelt vesznek fel, hogy a termeléshez szükséges, az aszályos nyarak után pedig igencsak drága, kilónkénti négy-ötezer forintos táptakarmányt megvehessék. Míg a korábbi években ők versenyeztették a felvásárlókat, és lehetőségük volt szerződéssel nem rendelkező termelőknek is a piacra lépni, addig az idén a túltermelés miatt megfordult a helyzet. A szerződés nélküli termelők önköltség alatti áron történő értékesítésre kényszerültek, a szerződéseseknek a Hajdú-Bét Rt. pedig egyes becslések szerint 5,5 milliárd forinttal tartozik.

A debreceni tüntetés és a Lúdszövetség fóruma sem hozott eredményt. Az FVM képviselői nem kívánnak a minisztérium részéről beavatkozni, termelői csoportok létrehozását javasolják. Orbán Mihály a Lúdszövetség elnökeként a piaci konszolidációt tartja megoldásnak, azaz a termelés húsz százalékkal való visszaszorítását.

Az uniós normáknak való megfelelés újabb kihívás elé állíthatja a hungaricumnak számító magyar libamáj előállítását, hiszen a tenyésztőknek az állatok szervezetét legkevésbé bántó tömési módszert kell alkalmazni. A víziszárnyasokkal már napos koruktól hormonális kísérleteket folytattak annak érdekében, hogy a ludak tömés nélkül is több takarmányt tudjanak felvenni, ezek azonban sikertelennek bizonyultak - tudtuk meg Szabó Józseftől, a Szent István Egyetem Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszékének adjunktusától.

A libákat ma Magyarországon kilenchetes koruktól három héten át, naponta hétszer-nyolcszor tömik azzal a céllal, hogy a - tágas nyelőcsövük miatt a töméshez egyébként hozzászoktatható - állatok a zsírt a májban raktározzák el. Kísérletek bizonyítják azonban azt is, hogy ez nem károsítja a libák szervezetét, mert a tömés elmaradása esetén a zsír kiürül a májból. Franciaországban azonban csupán a napi kétszeri-háromszori tömés az engedélyezett, ezért nem is érhetik el a magyar zsíros máj minőségét. Magyarországon ilyen töméssel azonban ludanként várhatóan 40-45 dekás májat lehet "hizlalni" a ma jellemző 60-70 dekás helyett.