Lehabozzák a borsodi sört is?
A belga Interbrew tulajdonában álló, az ország vezető sörgyárai közé tartozó cég az elmúlt években nyereséges volt, az idén a háromnegyed évi nettó árbevétele megközelítette a 32 milliárd forintot.
A hazai sörpiacból tavaly 30,1 százalékot kihasító, a vezető piaci pozícióért az idén is ringbe szálló BS Rt. 2003-ban is sikeresen "teljesítette" az üzleti tervből az említett időszakra vonatkozó elvárásokat, ami leginkább a nyereség növekedésében mutatkozott meg - mondta Bognár Gyula. A cégvezető az I-IX. havi 31,7 milliárd forintos nettó árbevétel utáni 5,7 milliárd forint adózás előtti eredmény elérését tartja fontosnak, hiszen az utóbbi azonos a tavalyi egész éves adózatlan jövedelemmel.
A nyereség növelését több tényezőre vezette vissza. Az észak-magyarországi régió legnagyobb élelmiszer-ipari foglalkoztatója a stagnáló hazai sörpiacon ugyanannyi italt értékesített, mint a bázisidőszakban. Tény, hogy a sör árát az év elejétől a várható infláció mértékével megemelték, ám a cég szempontjából a jövőre nézve is biztató, hogy - a hazai sörgyártásban egyedülálló módon - két saját fejlesztésű italt is piacra dobott. Az egyaránt a prémium kategóriába sorolt Borostyán és Borsodi Bivaly elnevezésű sörükből a nyár, illetve szeptember eleje óta már mintegy 50 ezer hektolitert eladtak, s várható, hogy az év végéig ezt meg is duplázzák. A prémium sörök közül ugyancsak nőtt a Stella Artois eladása, amelynek alkoholmentes változatából az idén eddig a tavalyinál 49 százalékkal fogyott több. Jó üzleti fogásnak bizonyult az is, hogy piacra dobták a borsodi literes változatát - tette hozzá.
Az év ünnepekkel teli, hátralévő részét is biztatónak mondta Bognár Gyula, ezért reméli, hogy a bevétel meghaladja a tavalyi 40 milliárd forintot, a nyereség pedig két számjegyű lesz.
A jövedéki adó kilátásba helyezett 15 százalékos emelése önmagában 1,2 milliárd forinttal terheli meg a céget, a környezetvédelmi, valamint a termék- és betétdíj, a gázadó bevezetése újabb több mint 1 milliárd forint kiesést okoz a nyereségben.
A többletköltségek hatásának szemléltetésére a vezérigazgató elmondta, hogy január elseje után egy üveg sörük árában az adóteher már eléri a 39-40 százalékot. A többletterhet kénytelenek lesznek a fogyasztókra hárítani, aminek következtében legalább 8 százalékos áremeléssel számolnak.
A legnagyobb gond azonban az, hogy - bár az utóbbi években milliárdokat költöttek beruházásra, fejlesztésre, ezen belül kiemelkedő minőségű új termékek gyártásának bevezetésére - a külső szabályozás és a piac erre nincs tekintettel. Megemlítette, hogy amikor az EU-ba lépéskor a vám megszűnik, a magas hazai adó miatt a magyar sör továbbra is hátrányban lesz az italt hozzánk nagy mennyiségben is szállítani képes közeli országok árujával szemben.
